Szabad-e rabszolgát tartanunk a Tóra szerint? – Jó szombatot!

2024. Május 24. / 16:07


Szabad-e rabszolgát tartanunk a Tóra szerint? – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 20 óra 07 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 24 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Behár (Mózes 3. 25:1-26:2.) hetiszakaszt olvassuk Mózes harmadik könyvéből.

A Tóra nem könyv, nem tárgy, nem lezárt és birtokolható. 

A Tóra mozgás és irány, szólítás és elhívás. Egészen addig, amíg tárgynak tekintjük, nem leszünk képesek igazán megérteni.

A Tóra ebben a hetiszakaszban a rabszolgaság törvényeit tárgyalja. 

Vagyis úgy beszél a rabszolgaságról, mint rendben lévő, szabályozásra váró, bevett viszonyról két emberi lény között. Az a Tóra, amelynek kezdetén az áll, hogy mindannyian az Örökkévaló képmását viseljük. Mit lehet kezdeni most ezzel?

A Tóra abban az ókori világban született, persze, ahol a rabszolgaság intézménye elterjedt volt, első hallgatói természetesnek vették. Ezt, történelmileg értjük, csak nem sokra megyünk vele. A Tóra nem történelmi dokumentum számunkra, attól még, hogy meg tudjuk magyarázni, mi hogyan került bele, nem tudjuk továbbra sem megmondani, mit jelent ma, nekünk.

Azért kaptuk a Tórát, hogy érvényre juttassuk a világban, hogy itt, a világban juttassuk érvényre, amit tanít. Hozzánk szól, a mi viszonyainkat mérlegeli, olyan kinyilatkoztatás, amely minden nemzedéket elkísér, reménykedik az emberek erkölcsi növekedésében és alkalmazkodik is hozzá. Számos helyen korlátozza azt, mit tehet a rabszolgatartó, de nem tiltja meg a rabszolgaságot, mert akkor még, az ókorban, hiába is tiltaná be. Csak kijelöli a rabszolgák védelmezésével az irányt. Akkor értjük meg, ha az által mutatott irányt követjük. Ahogy nem tiltja be a Tóra – nyilván nagyon más súlyú erkölcsi kérdések ezek – a húsevést sem a Tóra, csak nagyon megnehezíti. Csak az irányt jelöli ki és várja, hogy kövessük Akkor értjük meg jól, ha nem a kijelentéseit, hanem az irányát értjük meg. Ha rájövünk, hogy nem tárgy, hanem a történelmen átzúgó folyam, amelynek torkolatánál vár a Messiás ránk a Tóraadás, vagy a teremtés ideje óta. Hogy nem állít semmit, hanem hív, szólít, magával ragad. Hogy nem „álláspontja” van, hanem sodrása. És éppen így van ez minden másik kérdésben is, a nemek egyenjogúságát tekintve éppen úgy, mint a fentieknél. Az, amit éppen mond, az benne a történelem, az, amerre elhív, az a jövő.

Az értelmezés munkája mindig a Tóra irányát kutatja, vagyis nem más, mint a Messiás keresése, túl a történelem végső horizontján. Aki Tórát értelmez, a messiási korszakot közelíti. A Tóra tudósai, ahogy a Talmudban áll, békét hoznak a Földre. Legyen így.

Békés szombatot kívánunk!

Vári György írása.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Judaizmus
Miért kezdődik idén ilyen későn a Ros Hásána?
Hírek a zsidó világból
A kristályéjszaka árnyékában megszervezett amszterdami pogromról