„Ekkor eléje lépett Jehuda…”

– Más a gondolat és más a kimondott szó! A gondolat nem mindig logikus, gyakran ábránd, érzelmi kérdés. A kimondott szó, amit nem lehet visszavonni, az érdek függvénye – magyarázza a Vájigás hetiszakaszról szóló írásában Szerdócz Ervin újpesti rabbi.

A beszéd kizárólagosan az ember képessége. A gondolat, a belső érzelem, mely verbalitásban jut kifejezésre. A belső gondolatot a kimondott szó nem mindig és nem „szó szerint” közvetíti. A kettő között – Spinoza szerint – ott van az „érdek” szabta logika. A kimondott szónak fegyvere a többértelmezhetőség – állítja Nietzsche.

Józsefet – akit egyedülálló álomfejtő képessége és különcsége miatt nem bírtak elviselni testvérei – eladták rabszolgának Egyiptomba. Sok viszontagság után József Egyiptom alkirálya lesz. Izrael földjén éhínség támad. Jákob fiai Benjámin kivételével Egyiptomba mentek élelmet szerezni. József elé kerültek, aki felismerte testvéreit, azok viszont őt nem ismerték fel. Feszültség támadt József és testvérei között. A harcias Jehuda felismerte, hogy testvéreivel kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Gyűlölte, de egyben rettegett is Egyiptom alkirályától. Egy alkalmas pillanatban előállt és taktikusan, nyájas diplomáciai fogással mondta Egyiptom második legnagyobb urának: 

„Kérlek, uram, hadd szóljon szolgád egy szót urad fülébe és ne törjön ki haragod szolgád ellen, mert te olyan vagy, mint a Fáraó” (I.M. 44/18.).

A drámai helyzetet Beresit Tabba 93/8 párbeszéddel illusztrálja: „József így szól Jehudához: látom, te vagy a szóvivő, nincs-e a testvéreid között más, aki beszélne érdeketekben? Jehuda válasza: én vállaltam a felelősséget, atyánk, Jákob előtt, mert ragaszkodik Benjáminhoz, ezért magánál tartotta. József erre megkérdezte: miért nem tettél így József fivéreddel, akit eladtatok az izmaelitáknak húsz ezüstért? Nem gondoltál idős édesapád szenvedésére, amikor azt hazudtad: „bizonyára szét lett tépve József”? (u.o.37:33).

Slomo ben Jichák (Rási 1040-1105, Troyes) a nagy kommentátor szerint Jehuda megszólalásának több értelmezése és tanúsága van. Az egyszerű szó szerinti értelmezés (psat) szerint ez mondanivalójának lényege: „Olyan előkelő és hatalmas vagy a szemünkben, mint Egyiptom királya.” Szavainak azonban van utalásra (remez) épülő üzenete is: „Nehogy úgy járj, mint a Fáraó, akit Isten poklossá tett Sára ősanyámhoz való közeledése után!” Jehuda szavai – bár kiszolgáltatott helyzetben van – lenéző magatartást takarnak: „Olyan megbízhatatlan vagy, mint a Fáraó, aki kiadja a rendeletet, de nem hajtja végre.” 

Miről van szó? Arról, hogy József azt mondta testvéreinek, hogy látni akarja Benjámint. Valójában Egyiptomban akarja tartani (44/21). A harmadik, rejtett értelmezés (szod) a valóságban fenyegetés: „Ha provokálsz, megöllek, leváglak téged és uradat is.”

„A szelíd szó csillapítja a haragot” – állítják bölcseink. Jehuda nem hunyászkodott meg. Kész harcban megvédeni érdekeit. A „előlépett” szó után a „kérlek, uram” arra utal, hogy kész békés egyezkedésre, jogos védelemre, de a harcias fellépésre is.

Slomo ben Jichák magyarázatában azt tanítja, hogy a legvadabb tartalmú gondolatokat a helyzet és cél érdekében nem szabad elhamarkodottan kimondani, hanem érdemes burkolt, többféleképpen értelmezhető módon közölni.