03.21. 17:39, kimenete: 03.22. 18:45 
– A képen látható két tégla ebben a hónapban került be múzeumunkba a Mazsihisz-BZSH Síp utcai székházához tartozó régi kémény bontásakor. Az egyiken az 1944. május 24-i, a másikon az 1944. június 3-i dátum olvasható – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinja.
Az itt látható két tégla 2025. márciusában került be múzeumunkba a hitközség székházához tartozó régi kémény bontása során.
Fotó: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
A Síp utcai bejárattal rendelkező háromemeletes ház 1891-ben épült Wellisch Alfréd tervei alapján. A kémény az épület eredeti, széntüzelésű fűtésrendszerét szolgálta.
A két téglán két dátumot lehet olvasni, amelyek fontos állomásai a holokauszt magyarországi történéseinek, hiszen 1944. május 24-én, amikor is az első bevésés készült már tíz napja zajlott a vidéki első deportálási zóna kiürítése. Ez a zóna a kárpátaljai és északkelet-magyarországi területeket foglalta magába.
Ezen a napon: elindult Munkácsról az utolsó, kilencedik transzport 3.080 fővel. Áthaladt Kassán az első kolozsvári transzport 3130 fővel, melyben többek között Nagyiklód zsidó közösségét, a szamosújvári gettó egykori lakóit is szállították. A Beregszászról induló harmadik szerelvény 2602 fővel áthaladt a kassai vasútállomáson. A deportáltak között volt Bilke zsidó lakossága és a beregkövesdi zsidó közösség egy része.
A másik dátum 1944. június 3. A vidéki deportálások tovább folytak, ezen a napon indult a 4. deportáló vonat Sátoraljaújhelyről, Nagyváradról pedig a 8. vonat. Az Eichmann-féle Sonderkommando jelentése szerint a deportáltak száma ekkorra elérte a 253 389 főt.
Viszont egy másik fontos történés is erre a napra esett. A budapesti Friss Újság hasábjain megjelenik „Hány zsidó él Budapesten" címmel egy cikk, amely így kezdődik: „A zsidó lakókat kormányrendelet értelmében összeírták. Az adatok feldolgozása gyorsított ütemben zajlik." A cikk részletesen taglalja, hogy hány zsidó él Budapesten és hány házat foglalnak el, majd megjegyzi:
„A polgármester elrendelheti, hogy a zsidók a városnak csak meghatározott részeiben, meghatározott utcáiban, esetleg kijelölt házakban lakhatnak."
A budapesti csillagos házak létrehozásáról szóló rendeletet végül 1944. június 16-án adták ki. Nem kizárt, hogy a felirat készítője ezt a cikket olvasva véste be a téglába a dátumot.
Fontos leszögezni, hogy nem tudjuk a személy kilétét vagy a pontos indítékot bizonyítani, de a tény, hogy abban az épületben kerültek fel a vésések a kéményre, ahol a Zsidó Tanács irodái voltak, és ahová a legtöbb vidékről érkező információ befutott, valószínűsíti a kapcsolatot a holokauszt eseményeihez. Így vált ez a két egyszerű tégla múzeumi tárggyá és a holokauszt emlékévé.
A két tégla adatlapja a múzeum honlapján, itt található.
Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
