A Fejér vármegyei Pusztavám községben eddig egy olyan emlékmű őrizte az ott 1944 októberében ártatlanul meggyilkolt munkaszolgálatos mártírok emlékét, amelyen nem szerepelt az a szó, hogy zsidó. Mostantól az emlékmű egy új, teljesebb szövegű emléktáblával egészült ki, hogy – mint Radnóti Zoltán főrabbi fogalmazott – „a történet igaz legyen”.
– Pusztavámon emlékeztünk és helyeztünk ki egy emléktáblát az 1970-es emléktábla mellé. Hogy a történet igaz legyen. Emlék egy olyan világból, amikor egy statáriális bíróság 10 perces tárgyalás után hozott meg 216 halálos ítéletet. És végre is hajtották. Köszönet a Vitányi családnak és Bársony Péter családjának – írta a Facebook-oldalán Radnóti Zoltán főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója arról a megemlékezésről és emléktábla-avatásról, amelyet vasárnap tartottak a Fejér vármegyei Pusztavámon.
A községben 1944. október 16-án 216 zsidó munkaszolgálatost – gyógyszerészeket, orvosokat és mérnököket – gyilkoltak meg a nácik.
Az 1970-ben, a felszabadulás 25. évfordulóján állított emlékművön azonban nem szerepelt a mártírok foglalkozása, sem az, hogy zsidók voltak. Ezt a fehér foltot tüntette el az az emléktábla, amelyet a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a NÜB Alapítvány, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, Pusztavám önkormányzata és polgárai, valamint az áldozatok hozzátartozóinak támogatásával állítottak fel.
Az avatáson többek között részt vett Csordás Mihály, Pusztavám polgármestere, Frisch György, a NÜB Alapítvány elnöke, dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara vezetője.
* * *
A különös magyar emlékezetpolitika és emlékezetkultúra alakulásáról, a szándékos elhallgatásokról vagy torzításokról ajánljuk Tódor János cikkét a Népszavából: Pusztavám a vérzivatarban