Ma volna 100 éves Efrájim Kishon, azaz Kishont Ferenc

2024. Augusztus 23. / 08:00


Ma volna 100 éves Efrájim Kishon, azaz Kishont Ferenc

Hoffman Ferenc néven született Budapesten 1924. augusztus 23-án, azaz napra pontosan száz éve. A világháború után alijázott, majd holokauszt-túlélőként megajándékozott minket egy nagyszerű írói életművel, ami a szerzővel megesett tragédiák ellenére csupa derű és kacagás. Vagy talán éppen azért...?

A ma száz éve született magyar-héber íróra, Efrájim Kishonra egy róla szóló írás részletével emlékezünk, amely a Nyíregyházi Zsidó Hitközség lapjában, a Sófárban jelent meg 2021-ben.

„Pechjére pont telibe kapta szegény a Horthy-korszakot, s azzal együtt az üldöztetést, a zsidótörvényeket, majd a holokausztot. Elég kemény indulás. De egy született szatíra-, kroki- és tárcaíró mi mást remélhet az élettől? Mit is mondana a Horthy-korszakba és a zsidóüldözésbe beleszülető szerző, ha erről az indulásról kérdeznék? A sajátos humorának megfelelően bizonyára valami olyasmit: egyes gátlástalan írók mindent megtesznek érte, hogy témájuk legyen… 

Ő maga szerencsére túlélte a vészkorszakot, a családneve azonban áldozatul esett a történelemnek: a fiatal Hoffmann a háború után felveszi a magyarosabban csengő Kishont nevet, de túl sokat ez sem segít rajta; marad az, aki volt, egy szarkasztikus humorú, pesti zsidó. Márpedig a diktatúrák, ha valakit, hát a  szarkasztikus humorú, pesti zsidót nem szeretik. A diktatúrák természete már csak ilyen – erre Kishont Ferenc is hamarosan ráébredt a Ludas Matyi munkatársaként, úgyhogy Rajk László kivégzésének évében szerzőnk összecsomagolt, és alijázott Izraelbe. 

Elég komoly nyelvzseni lehetett, ugyanis alig csomagolt ki, máris úgy megtanulta a nyelvet, hogy egy izraeli héber nyelvű napilap munkatársa lett. (Egyébként nem csak magyarul és héberül, de németül is folyékonyan beszélt.)

A zsidó humor volt a műfaja, aminek különös világa, levegője, huzata van, s ami egyszerre végtelenül ismerős és végtelenül idegen. Efrájim Kishon egész alakja, figurája, tehetségének természete és munkássága ilyen: a magyar olvasónak mélységesen közeli és messze távoli. 

Közeli természetesen a nyelve, a fordulatai, a dramaturgiája, a csattanóra való felépítés technikája és a magyar zsidósága miatt; ugyanakkor nekünk Izrael, ahol Efrájim Kishon kis hősei mozognak, valahol elég távoli ország, bármennyire is benne él a szívünkben. Hiszen vérbeli szatíra-, kroki- és tárcaíró, méghozzá Pestről, amely város ezeknek a műfajoknak a szülőhazája, közelebbről a pesti belvárosi kerületekből, ahol ezeknek a kis hősöknek be nem állt a szája. 

Mintha egész életükben egyfolytában nevettek, fecsegtek, lármáztak és sztoriztak volna, méghozzá olyan anekdotikus vénával, hogy az őket hallgató szatíra-, kroki- és tárcaírónak mást ne is kelljen tennie, csak szó szerint lejegyzetelni a szavaikat, és küldeni a humoreszket rögtön a lapnak. Feszes, rövid, könnyű kis darabokat, jeleneteket, szösszeneteket írt, amelyek minden habkönnyűségük dacára telve vannak élettel, erős gondolati töltettel és hétköznapi életbölcsességek tömkelegével."

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Judaizmus
MJL: Napi Talmud
2024. November 04. / 16:00

MJL: Napi Talmud

Izrael védelmében
Nemes Dániel: Micsoda időbeli egybeesések történtek!