Mai születésnapos: Szőke Szakáll, a pesti kabaré világsztárja

A hollywoodi „álomgyár” köztudomásúan tele volt egy időben magyar zsidókkal és Hollywood legfényesebb csillaga, létének értelme a Casablanca volt. A film magyar zsidó felhozatalából megemlékeztünk már a rendezőről, Kertész Mihályról és a cselekményt beindító piti tolvaj Ugartéról, Peter Lorre-ról. Ma eljött a főpincér, Szőke Szakáll napja is.

– „Látta, maga marha? Alpár Gitta jön haza Szőke Szakállal” – // Megnövesztette. Most mondja meg, Sajókám, megnövesztette. – // Mit? – // Az Alpár Gitta a szőke szakállát.

Ez a politikailag meglehetősen inkorrekt és amúgy is meglehetősen szakállas vicc a nagyszerű Hacsek és Sajóban talán nem egészen méltó a magyar kabaré egyik titokzatos főszereplőjéhez, a hol elfeledett, hol a feledésből éppen előbukkanó Szőke Szakállhoz, aki manapság mintha éppen feltámadóban volna. Szó szerint megszámlálhatatlan kabaréjelenetet írt, jórészt magának és másoknak, végigjátszotta az életét több országban és két különböző kontinensen ugyanabban a karakterszínészi szerepkörben, de mindez, hiába nagyszerű, semmi. Minden elmúlhat egyszer, talán maga az emberi élet is, talán még Goethe és Shakespeare is, ki tudja, egyes-egyedül a Casablanca nem múlhat el soha és mivel Szőke Szakáll tagja volt a stábnak, díszpáholyba szóló jegyet váltott ő is a halhatatlanságba.

Ahová Nagy Endre kabaréján keresztül nyílt meg az út Budapesten, más utak a halhatatlanság felé nem is igen vezetnek. Nagy Endre felfedezettje ő is az univerzális színészek műfajából: megírj, aztán eljátssza a jeleneteit, mint Chaplin, Woody Allen vagy Pintér Béla. Ő biztosít először pódiumot azért Salamon Bélának is a Vonósnégyes című bohózatban, mert a hozzá hasonló karakterszínészek megihletik. Egy szerepe kapcsán nevezi el valaki Szőke Szakállnak, mert nem jut eszébe az igazi neve és Nagy Endre gondoskodik róla, hogy rajta is ragadjon. A Gerő Jenő csak közbülső állomás a névmagyarosításban.

A világháború során – amely köztudomásúan roppant kedélyes esemény volt – a császár, Ferenc József kihallgatáson fogadta katonaként szolgáló kabarészerző alattvalóját, amelyen az iránt volt kegyes érdeklődést tanúsítani, hogy mit szeret Szőke Szakáll a színészetben: a kolléganőket- vallotta be a fiatalember szemérmesen. És találkozott még állítólag Hitlerrel is, aki nem volt vevő a humorára. Ha élne, már bizonyára összefutott volna Donald Trumppal is, de anekdotája már biztosan volna róla.

Hitlerbe a weimari Németországban futhatott bele, ahol évekig dolgozott filmekben és színigazgatóként, éppen addig, amíg alkalmi beszélgetőpartnere hatalomra nem ke Szőke Szakáll ekkor elindult vándorútján, ahová a humorát nem bíró Hitler megszállottan követte: megszállta szépen Bécset, aztán Hollandiát is, Magyarországon pedig megjelentek a zsidótörvények sorban. Ezen a ponton megunta a tolakodó társaságot és elhajózott Amerikába.

Itt már szerencséje volt: felesége egyik rokona bevitte a filmiparba és Szőke Szakáll meghálálta a belé vetett bizalmat: angolul ugyan nem tudott (ahogyan Kertész sem lényegében), de így is megélt a figurájával, imádták Hollywood akkori nagyjai. Nem csak Bogart és Ingrid Bergman, de Judy Garland és Liza Minelli is dolgozott vele – és így tovább.

Nem jött már haza, se Alpár Gittával, se nélküle. Zokon vette, hogy mindenkijét megölték, aki itthon maradt. Amerikában otthon volt, de jellegzetesen pesti akcentusát azért megőrizte.

A német filmjein amolyan jóságos nagybácsikat játszott, akik megoldják az ifjú szerelmesek gondjait: ő volt a weimari Németország Bölcs Náthánja. És azt mondják róla, hogy valóban ilyen volt. Nekünk megmarad Párizs – mondja Rick. Nekünk megmarad Párizs-mondja Rick a végén. Nekünk, magyaroknak pedig megmarad, teljes titokban, a mi magyar, esetleg magyar zsidó filmünk, a Casablanca, benne egy főpincérrel, akit Nagy Endre miatt Szőke Szakállnak hívtak. Már 62 éve nem él, ma lenne 133 éves.