Mai születésnapos: Karl Kraus, az antiújságíró

Az egyik legnagyobb hatású újságíró, akit a Föld a hátán hordott. Utálta Herzlt és a cionizmust, kitért katolikusnak és némelyek még öngyűlölő zsidónak is tartották: így vált az egyik legtipikusabb századfordulós bécsi zsidó entellektüellé. Gyűlölte és vad szenvedéllyel gúnyolta kora tömegmédiáját, amelyre kevesen gyakoroltak olyan hatást, mint éppen ő.

Mindennel baja volt: a pszichoanalízissel, a dinasztiával, a nacionalizmussal, a hadsereggel, a nagytőkével, a reklámmal, a színházzal és a sajtóval. Évtizedeken keresztül egymaga írta tele híres lapját, a Fáklyát dühös szatíráival, pamfletjeivel.

A politikai cionizmus atyját, Theodor Herzlt egyszerre utálta és szidta újságíróként és politikusként. Nem csak nyomtatásban tündökölt, de „színpadi” one man show-sorozattal is megörvendeztette számos rajongóját. Brecht és Shakespeare drámáit olvasta fel (Shakespeare-nek a szonettjeit is fordította), a háború előtti és a két háború közötti, rémes történelmű Ausztria önálló kulturális és sajtóintézménye volt

A német zsidóság irodalmi megasztárját, a hozzá hasonlóan gúnyos humorú, vitriolos tollú Heinrich Heinét mélyen megvetette, a német irodalmat felhígító, szentimentalizáló, olcsó ügyeskedőnek tartotta, aki megalapozta prózájával a szerinte borzalmas hírlapi tárca uralmát a valódi, minőségi irodalom felett.

Természetesen gyűlölte a világháborút, gyűlöletének egy monumentális, avant-garde színművet szentelt, Az emberiség végnapjai-t.

Az adott világ, a status quo hol konzervatív, hol radikális, de mindig kíméletlenül pontos, szellemes és megvesztegethetetlen ellensége volt. A század zsidó gondolkodásának olyan kiemelkedő figurái bálványozták, mint a kabalatörténész Gershom Scholem és barátja, a filozófus Walter Benjamin. A zsidó asszimilációs stratégiák elutasításával Kraus segített Scholemnek abban, hogy más megvilágításba helyezhesse a német-zsidó kulturális együttélést.

Zsidóságához fűződő furcsa viszonyát önálló könyv tárgyalta nemrég Amerikában „Karl Kraus, az anti-újságíró” címen.

Még volt módja a nácikra is kilőni gúnyának nyilait, mielőtt 1936-ban, 62 évesen, rövid betegség után meghalt.

Nemrég a legnépszerűbb amerikai író, a magyarul is olvasható Jonathan Franzen szentelt egy könyvet az emlékének, mélyen átélve a tömegsajtó iránti ellenszenvét, amelyet az amerikai utód kiterjeszthetett immár az egész internetre is, amelyet minden bizonnyal Kraus is szívből utálna, ha megérhette volna megszületését.