Hétfőn este beköszöntött Jom Háácmáut, Izrael Állam függetlenségének napja.
A zsidó naptár szerint 5708. Ijár hónap 5-én (abban az évben 1948. május 14-én)
Ben Gurion ideiglenes államfő, későbbi miniszterelnök kiáltotta ki a Zsidó
Állam megalapítását Tel-Avivban, mely nap azóta az önálló zsidó állam
függetlenségének napja.
„Legyen áldott az Örökkévaló a Világ Alkotója, aki életben tartott bennünket, aki megtartott bennünket és engedte számunkra, hogy megérjük a mai napot!”
Az ország az egymást követő zsidó nemzedékek számára majdnem 2000 évig
makacs emlékezés volt, olyan mese, amely egyszercsak életre kelt, a zsidó
történelem legirtózatosabb pusztítása után. És azóta minden megváltozott a
zsidó történelemben.
A reménynek és az emlékezetnek teremtő ereje van, amire emlékezünk,
létezik és akkor, amikor eljön az idő, újjá is születhet.
Az, hogy az emlékezet
és a remény anyagi erővé válhat, világot teremthet, ma már bizonyított tény.
Mert Izrael országa az emlékezetből született újjá, amely nem szűnt meg
imádkozni napi háromszor a visszatérésért, azért, hogy essen az eső a megfelelő
időben a földön.
Ha akarjátok, nem mese, erről beszélt az egyébként nem
vallásos Herzl Tivadar. És pontosan értette két évezed fohászait.
Az, ami
történt, a holokauszt után, a világ szégyenkezése miatt is történt. Az, ami az
elmúlt században történt, felforgatta a zsidó történelmet, a történelmet követő
ünnepeink közé felvette az izraeli függetlenség napját és van, aki úgy
gondolja, ez megszakítja a gyászt most, az Omer-számlálás idején, nem lehetünk
többé éppen úgy vallásosak mint eddig. Mintha ez a feltámadás az emlékezet
szelleméből meg sem történt volna. Sok igazság van ebben.
Ebben az évben más az öröm és más az emlékezés. Újra friss, eleven
gyász vegyül belé, továbbá imák a reményből és emlékezetből újjászülető ország
biztonságáért és békéjéért.
Az emlékezet napja, amely arra vigyáz, hogy az
ország halottai ne vesszenek el az emlékezetből, átvált most a függetlenség
napjába. Az egyik nincs a másik nélkül. És az emlékezet az újjászületés
reményét őrzi. Mindenkiét, akit elveszítettünk, a messiási időkben. Jöjjön el
minél előbb, még a mi napjainkban.
Jichák Hercog: „hálát
adunk a csodáért, az országunkért és a népünkért”
Ezen az éjszakán
megkezdődik Izrael államának 76. függetlenségi napja, egy olyan időszak
közepén, amely egyike a legnehezebbeknek és a legfájdalmasabbaknak az ország
eddigi történetében. És mindezzel együtt hálát adunk a csodáért, az országunkért
és a népünkért.
Gyászoljuk
lányainkat és fiainkat, akik elestek, akiket meggyilkoltak, nem feledjük egy
percre sem a foglyokat és kötelességünket, hogy hazahozzuk őket. Együttérzünk a
gyászoló családokkal, a fizikai és lelki sérüléseket elszenvedőkkel, és
kitárjuk karunkat az északról és délről kitelepített családok és közösségek
felé. És ezzel egy időben tisztán és hangosan kiáltjuk, hogy Izráel népe él. –
fogalmazott Facebook-oldalán Jichák Hercog Izrael Állam elnöke.