Forrás: BEOL
Corvus-Kora Róbert lökösházi festőművész a negyedik panorámaképének elkészítésén dolgozik. A téma ezúttal a holokauszt.
Néhány évvel ezelőtt különleges és ritka „műfaj” művelésére szánta el magát Corvus-Kora Róbert lökösházi festőművész. Egy gigantikus méretű történelmi festménnyel gazdagította Békés megye képzőművészeti értékeit.
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából született meg az első panorámafestménye, egy 9x4,5 méteres pannó, aminek azt a címet adta, hogy a Honfoglaló magyarok vadászatra indulnak.
A monumentális festményt 1996-ban a budapesti Műcsarnokban is kiállították. Nem sokkal később az államalapítást ünnepelte Magyarország, Corvus-Kora Róbert úgy érezte, ismét alkotnia kell. Ekkor készült el az előzővel megegyező méretű, István megkoronázása című munkája, amit 2001-ben Kanadában mutattak be a kinn élő magyarok közreműködésével, jelenleg pedig az APEH békéscsabai székházának auláját díszíti. Harmadik panorámaképe a reneszánsz évében készült két évvel ezelőtt, mely az ifjú Hunyadi Mátyás Budára érkezését ábrázolja.
A honfoglalást és az ifjú Mátyást ábrázoló képek most a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyban láthatók, de utóbbit egy hónap múlva Békéscsabára viszem, ahol a felújított belvárosi katolikus templom bal oldali kereszthajójában találkozhatnak vele az érdeklődők — mondta a művész, aki Szabadkígyóson bemutatta a legújabb monumentális festményének terveit is.
Ezúttal nehéz témát választottam, ami szinte csak méreteiben hasonlít majd az eddigi, történelmi képeimhez — avatott a részletekbe Corvus-Kora Róbert. — A holokauszt régóta foglalkoztat. A zsidó kultúrát és életvitelt egy hozzám közelálló zsidó házaspáron keresztül ismertem meg. Emellett nagyon megragadott Spielberg filmje, amelyikben holokauszt-túlélők szólaltak meg. Később egyre többet kutattam magam is a témában, s hihetetlen históriákra, adatokra leltem. Megtudtam, hogy a második világháború előtt 4000 zsidó élt Békéscsabán, s hogy a Luther utcai bútorbolt egy becsomagolt, tornyait visszabontott zsinagógát rejt. A kutatásaimban sokat segített dr. Moskovits Sándor, a békéscsabai zsidó hitközség elnöke és a budapesti Dohány utcai zsinagóga muzeológusa, Toronyi Zsuzsa is.
A képzőművész arról is beszélt, hogy a Holokauszt című pannót tőle szokatlan módon nem realista, hanem többféle stílust ötvözve festi majd meg. A nyarat és a kora őszt még a tanulmányoknak szenteli, s valamikor november elején kezd a kivitelezéshez. A tervei szerint a jövő év április 16-án, a holokauszt emléknapján mutatja be a képet Lökösházán, korabeli hangeffektek kíséretében.
Mint Corvus-Kora Róbert elmondta, az eddigi történelmi pannóitól eltérően a Holokauszt úgynevezett „három az egyben” kép lesz. Három téma (békeidő, deportálás, tragédia) ugyanennyi stílusban (klasszikus, impresszionista, szürrealista) megfestve. „Van még egy titkos álmom is — árulta el a festőművész.
Egy hatalmas körcsarnokot szeretnék Lökösházán építeni, amely állandó kiállítóhelye lenne legalább 8—10 ilyen monumentális festményemnek. Jó lenne, ha ez olyan nevezetességgé válna, ami hírét vinné Lökösházának az országban, világban.”
