Omike

Omike / 2023. Május 18. / 18:42

Ebben az írásomban némileg rövidebb ismertetésekkel két újabb színészt próbálok visszahozni a felejtésből. Kettejüket az köti össze, hogy alapvetően a budapesti kabarék művészei voltak, valamint hosszú ideig Nagy Endre és Salamon Béla színpadi partnerei.

Omike / 2023. Május 06. / 21:53

A Magyar Képzőművészek Egyesülete volt az a szervezet, amely a zsidótörvények előkészítésének idejétől kezdve folyamatosan igyekezett a képzőművészeti kamarai elképzelés mellett lobbizni. Vezetője Gaál Ferenc így írt a Magyar Nemzeti Művészet 1938. márciusi számában: „Csak a Kamara lehet a magyar művészet szabad, nemzeti alapon és szellemben való fejlődésének legfőbb őre és irányítója”.

Omike / 2023. Április 26. / 19:54

Kik voltak, kik lehettek az OMIKE Művészakció látogatói? A válasz nem is olyan egyszerű. Az engedély szerint a Művészakció előadásait csak az Egyesület tagjai látogathatták, közülük is azok, akik a vezetőség meghatározása szerint a pártoló tagsági igazolványt kiváltották. Az előadásokon ők a pártoló tagsági díj befizetése ellenében vehettek részt, tehát formálisan nem voltak jegyek.

Omike / 2023. Április 19. / 13:40

Még 1939 elején Szabolcsi Lajos, az Egyenlőség című újság főszerkesztője […] felkeresett, hogy hajlandó volnék-e ezeknek a már kiszorult s az évad végével még nagyobb számmal utcára kerülő művészek dolgainak valamiféle megsegítésével foglalkozni. Bár magam még az évad végéig a Magyar Színháznál dolgoztam, szívesen vállaltam ezt a tiszteletbeli megbízást.

Omike / 2023. Április 13. / 21:00

A két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb, hatásában is kiemelkedő gyártulajdonosa volt Buday-Goldberger Leó (1878-1945). Életéről, munkásságáról és tragikus haláláról 2014-ben jelent meg egy érdekes könyv. (Guba Ildikó: „A halál nem program”, Buday-Goldberger Leó élete. Óbudai Múzeum, 2014.) A könyvben – érthetően – kevés szó esett az OMIKÉ-ben betöltött korszakos szerepéről. Erről kíván szólni ez a poszt.

Omike / 2023. Április 04. / 15:43

1938 szeptemberében, az Egyenlőség újévi számában Munkácsi Ernő, a Magyar Zsidó Múzeum nagytekintélyű igazgatója cikket írt a magyar zsidóság zsidótörvények utáni lelkivilágáról. Ebben szerepelt egy bizakodó mondat: „… ma már bízhatunk abban, hogy felekezetünkben az összetartás erői fognak győzni és meg fogjuk tudni állani helyünket!”

Omike / 2023. Március 24. / 15:22

Ribáry Géza ügyvédnek tanult, ahogy ezt a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 1907-1908-as évkönyvében olvashatjuk. Másfelől a József Főherceg Fővédnöksége Alatt Álló Nemzeti Zenede 1907-es iskolai értesítőjéből azt tudhattuk meg, hogy Ribáry Géza harmadéves növendék kimaradt az iskolából.

Omike / 2023. Március 16. / 19:11

A hazai neológ zsidóság lapja, az Egyenlőség 1938. május 27-én, első oldalán a következő címmel jelent meg: „Elvégeztetett…” A cikk első mondatai: „A zsidójavaslatot megszavazták. A politikai vitának vége."

Omike / 2023. Március 07. / 12:01

Miért is volt szükségük a zsidó művészeknek 1939-től menedékekre? Anélkül, hogy itt és most belebonyolódnék az akkori politika és benne a zsidótörvények történetébe és hatásaik taglalásába, egy intézményről az új sorozat elején feltétlenül írnom kell. Ez pedig a Színészkamara, hivatalos nevén a Színművészeti és Filmművészeti Kamara, amely az első zsidótörvény alapján kezdte meg működését 1939 januárjában.

Omike / 2023. Február 22. / 20:25

A 149 folytatásban 173 művészről írtam hol rövidebb, hol hosszabb beszámolót. Egy-két kivételtől eltekintve mindig tudtam fényképet, fényképeket is közreadni. (Film- és hangfelvételek közlésére jóval ritkábban nyílt lehetőségem.) A válogatásom tehát teljesen szubjektív volt. Csupán azt igyekeztem biztosítani, hogy a Művészakcióban résztvevő minden művészeti ág képviselőiből kerüljenek be néhányan a sorozatba.

Omike / 2023. Február 15. / 13:21

A Budapest Közlöny 1941 februárjában közzétette a Színészkamara felhívását, hogy az abban felsoroltak haladéktalanul küldjék be azokat a személyi lapokat, amelyek kitöltését a zsidótörvény végrehajtási utasítása tette kötelezővé. A névsorban ott volt Zoltán Irén operaénekesnő neve is.

Omike / 2023. Február 08. / 14:02

Az a gyanúm, hogy sokan az olvasóim közül nem tudják, estleg csak sejtik, hogy ki az az „operett buffó”. Nos, ez az a komikus karakter az operettben, akié nem főszerep, akinek a párja a komika, aki énekel, táncol, viccel és mindenképp egyéniség. Ilyen szerepekben játszott Békeffi Róbert