Harsányi László: Zsidó művészek a viharban 163. rész – Fiatal színésznők

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon korábban időről-időre bemutattam egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül. Most újra felveszem a fonalat, mert még sok nevet érdemes megőrizni az emlékezetnek.

Az OMIKE művészakcióban négyszer rendeztek estet fiatal művészek számára. 1940-ben és 1941-ben zenei előadásokra került sor, 1942-ben pedig két alkalommal színdarabok szerepeltek az esteken. Az ott fellépő fiatal művészek nagyjából az 1930-as évek első felében, esetleg még valamivel később kezdték el a pályájukat, és így jutottak 1939 után a Művészakció színpadjára. Néhányukról (Elek Zsuzsa, Gáspár Éva, Farkas Erzsébet) már írtam ebben a sorozatban. Most újabb három színésznőt mutatok be. A rövidebb szövegek oka részben a rövidebb színészi pálya.

Vágó Éva (1920? – 1944/45)

Vágó Éváról újsághír először 1936 februárjában jelent meg a Kassai Újságban. A tudósítás szerint „nagy sikerrel szerepelt” a losonci reálgimnázium műsoros estjén. A további kevéske hír egyéb losonci vagy más, kisebb magyar lakta településen vállalt fellépésről szólt.

1939 januárjában az Egri Újság számolt be arról, hogy Vágó Éva a Színművészeti Akadémia növendékeként fellépett egy jótékonysági esten, ahol „több verset adott elő rendkívül tehetségesen és nagy sikerrel”.

Az Akadémián 1941-ben záróvizsgázott. Ugyanebben az évben felvették a Színészkamara „zsidó helyeinek” egyikére. Szintén ettől az évtől vett részt a Művészakció műsoraiban. A fiatal művészek estje mellett fellépett bohózatokban, de színpadon volt Racine Eszterének, Pap Károly Mózesének, Lakner Artúr Édes mostohájának előadásaiban is.

1944-ben a losonci gettóba került. Ezt Kardos G. György erősítette meg egy interjúban, amely a Kortárs 1985. januári számában jelent meg:

„1944 áprilisában beállítottam Radnótihoz legújabb versemmel. Egy hexameterben írt levél volt, utolsó szerelmemnek írtam, egy Vágó Éva nevű lánynak, akit akkor már – Losoncon – elvittek a gettóba.”

Vágó Éva innen minden bizonnyal valamelyik megsemmisítő táborba került, és ott végezte életét.

Rajna Mária (1919-2008)

Az Új Nemzedék című lap 1936. április 30-án beszámolt egy, a Zeneakadémia kamaratermében rendezett filmvetítésről. A kísérő műsor szereplői között tűnt fel az akkor 17 éves Rajna Mária neve. Az Országos Magyar Filmegyesület iskolájának hallgatója volt.

Az éves vizsgaelőadások beszámolói mellett, 1938-ban szerzői estekről írt cikkekben tűnt még fel a neve. Epizód szerepeket kapott az Erzsébetvárosi Színházban, komolyabb szerepeket is a Komédiában.

Ezekkel párhuzamosan fellépett az izraelita hitközség ifjúsági csoportjainak rendezvényein is. Ott volt a neve a szélsőjobboldali Magyarság cikkében, amely az Erzsébetvárosi Társaskört támadta meg a kamarai tagsággal nem rendelkező zsidó színészek felléptetése miatt.

1940-től játszott az OMIKE Művészakcióban. 1940–1941-ben kabaré előadások szerepeiben tűnt fel, majd az 1942-es fiatal művészek estjei után, 1944-ben egész estét betöltő darabokban, köztük Pap Károly Mózesében lépett fel.

1945-ben megtalálható volt az Új Színház, a Munkás Kultúrszövetség, a Szocialista Színpad tagjai között és szakszervezeti rendezvényeken.

1946-ban a Pódium Kabaré színpadán folytatta pályafutását. 1948-tól az Úttörő, 1950-től a Honvéd Színházban, illetve 1951-től annak jogutódjában, a Magyar Néphadsereg Színházában játszott. 1952-től a kecskeméti Katona József, 1957-től a győri Kisfaludy, 1959-től a Szegedi Nemzeti Színház tagja, 1970-től 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig az Állami Déryné Színház művésznője volt.

Molnár Gál Péter a csípős nyelvű színikritikus Rajna Mária halálakor, 2008-ban egy személyes, nagyon szép nekrológot írt a színház.hu oldalon. Ebből idézek néhány mondatot:

„Rajna Mari ismeretlen színésznő volt. Jószerével láthatatlan is. Egyszer láthattam kiföstve, egy Móricz-darabban. Együtt nyaraltunk évente a Nemzeti siófoki üdülőjében. Rajna ott sem színésznőként napozott, csupán a közönségszervezés vezetőjének, Holló Walternek feleségeként, de figyelemreméltó volt a nyaraló színésznő. Már a reggelihez is mosollyal jött. Nem színházi mosollyal. Igazival. Hiányzott belőle minden kulisszamérgezettség, megsavanyodott elnyomottság, ugrásra kész érvényesülendés. Rajna Mari kedves asszony volt.”

Szántó Klára (1922 – 1995)

1938-ban már szerepelt Hont Ferenc Független Színpadán. Eközben a Színészegyesület hallgatója volt, 1939-ben ott volt a neve a vizsgaelőadásokról szóló beszámolóban, valamint ezzel egy időben Tersánszky J. Jenő szerzői estjén is fellépett. A vizsgabemutatókról író lapok dicsérték színészi játékát csakúgy, mint tánctudását.

1942-ben a Művészakció által rendezett Fiatal Színészek Estjén lépett fel.

1945 májusában(!) a Kossuth Népe beszámolt az Új Színház előadásáról, amelyben így dicsérte: „Szántó Klári, aki lepkeszerű könnyedséggel, kecsesen táncol”. Év végén a Pódium Kabaré tagja lett, majd következett a Kamara Varieté. Tagja volt egy olyan színésztársulatnak, (ahogy egy interjúban Szántó Klára fogalmazott) „kollektívának” is, amely üzemekbe járt ki előadásokat tartani.

1948-ban a Józsefvárosban megnyíló Petőfi Színházba szerződött, majd egy év múlva a Belvárosi Színház tagjaként tűnt fel. Otthagyva a főállású színészi pályát a közművelődés területén kezdett dolgozni. 1952-ben egy újságcikkben az angyalföldi kultúrház művészeti igazgatójaként hivatkoztak rá. 1962-től a Budai Táncklub művészeti vezetőjeként szerzett óriási szakmai hírnevet.

A fiatal színészek estjein részt vettek még olyan színésznők, akikről adatok hiányában nincs mód, akár még rövid beszámolót írni. Nevük itteni felsorolása talán segít életükről, pályájukról majd ismereteket szerezni:

Bánfi Edit, Bernáth Júlia, Horváth Mária, Pór Irén, Szilárd Ágnes, Vándor Valéria

Képek:

1.) Vágó Éva portréja. Film Színház Irodalom, 1941, 1.
2.) Vágó Éva portréja. Színházi Magazin, 1941. 1.
3.) Rajna Mária portréja. Színházi Élet, 1937. 21.
4.) Rajna Mária portréja. Képes Újság, 1964. 1.
5.) Szántó Klára portréja. Színházi Élet, 1934. 22.
6.) Szántó Klára portréja. Színház, 1945.