Napi Talmud - Szánhedrin 37. "Mint a köldök a testen"

Vajon hogyan ülésezett a Szánhedrin? A mai dáf misnája leírja, hogy a 23 bíróból félkörben ült, előttük pedig három sorban Tóra-tudósok foglaltak helyet bíróhelyettesként, készen arra, hogy beugorjanak, ha valamelyik kijelölt bíróval történne valami. A Talmud ezután felteszi a kérdést: vajon mi az eredete ennek az ülésrendnek?

Ráv Aha bár Hanina így szól: ahogy az Írás mondja: „Köldököd kerek kehely, amelyből nem hiányzik a fűszeres bor; hasad búzakupac, liliomokkal övezve.” (Énekek éneke 7:3) „Köldököd” — ez a Szanhedrin. És miért nevezik „köldöknek”? Mert a világ köldökében helyezkedik el. „Kehely (agan)” — mert megóvja (megina) az egész világot. „Kerek (hassahar)” — mert hasonló a holdhoz (sahar).

Ráv Aha bár Hanina az Énekek éneke 7:3 versében talál bibliai alapot a Szanhedrin hagyományos ülésrendjére — egy versben, amely a szeretett nő gyönyörű hasát dicséri. Hogyan hasonlít a Szanhedrin egy nő köldökéhez? Amikor a Szentély állt, a Szanhedrin annak területén ülésezett — „a világ köldökében”. Az Énekek éneke szerint a mély köldök egy kehelyhez hasonlítható, és a héber „kehely” szó hasonlít a „védelmet nyújtó” szóhoz. Így következtet Ráv Aha arra, hogy a Szanhedrin védelmezi a világot. A „kerek” szó pedig, amely etimológiailag a hold félkör alakjához kapcsolódik, burkoltan előírja a bírók félkörös elrendezését.

Miután megállapította ezt az összefüggést az Énekek éneke verse és a Szanhedrin között, és ezzel alátámasztotta a bírói ülésrend bibliai alapját, Ráv Aha folytatja a vers midrásos értelmezését, visszatérve ahhoz a gondolathoz, hogy a Szanhedrin az egész emberiség javát szolgálja:

„Hasad búzakupac” — ahogy egy búzakupacból mindenki hasznot húz, úgy a Szanhedrinből is, mert mindenki részesül a magyarázataikból.

Ráv Aha értelmezése tipikus midrási olvasat: a vers minden egyes részét az adott témához kapcsolva értelmezi. Miért épp ezt a verset választotta? Szó szerint tekintve az Énekek éneke egy érzéki szerelmi költemény. A rabbinikus hagyomány szerint azonban az Isten és Izrael közötti szenvedélyes kapcsolat allegóriája, ezért gyakran midrásos módon értelmezik.

Daniel Boyarin klasszikus, Intertextuality and the Reading of Midrash című művében, amellett érvel, hogy a midrás intertextuális: amikor bibliai szövegeket más, látszólag független témákhoz kapcsol, akkor valójában kétirányú értelmezési aktust hajt végre. A mai dáf példájában a Szanhedrin Énekek énekébe való beolvasása mélyebb és maradandóbb értelmet ad a női test dicséretéhez. Hiszen bősége nemcsak a bíróság fizikai elrendezését világítja meg, hanem annak központi szerepét is az igazságos világ fenntartásában.

A My Jewish Learning cikke alapján fordította: Zucker-Kertész Lilla