– Isten valójában két „világot” teremtett: férfiak és a nők világát. …és egy testté lesznek” (I.M.2/24) Mert az ösztön, mely egyiket a másik felé hajtja, erősebb mindennél – tanítja írásában a VÁJÉSEV hetiszakasz kapcsán Szerdócz Ervin rabbi.
„...elhajlította őt… ajkai simogatásával eltántorította… amint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.” (Péld.7/21-23)
A Jom Kipur imarend Muszáf ima „Avoda” részben ezt olvassuk: „A szaporodás magját a vágyódó (nő) méhében magzattá formáltad.” Éva megkívánta a tiltott gyümölcsöt, ezért büntetése: „vágyakozni fogsz férjed (értsd férfi) után és ő uralkodik rajtad”. (I.M.3/16) Schoppenhauer írta az Életbölcsesség című könyvében: „A férfi egy dolgot akar a nőtől. A nő azért az egyért mindent.”
„Az asszonyok csak egy dologra gondolnak, tőlük ne is várjunk mást, így a férfiak feladata lesz a szertelen asszonyok megfékezése, és az ellenállás.” Ezért: „Ne maradjon egyedül egy férfi két nővel. De egy nő két férfival maradhat egyedül.” (Kidusin 80b)
Rabbi Simon mondta: „Egy férfi ne maradjon egyedül két nővel, mert a két nő a férfival feltétlenül ki fog kezdeni és megegyeznek egymással. Egy nő viszont maradhat két férfival, mivel azok versengeni fognak a nőért és egyik nem hagyja majd a másikat közelébe kerülni.”
„Rav és Rav Júda mentek az úton, és egy nő jött velük szemben. Rav azt mondta: Szedd a lábad, mert Gyehennába kerülsz! Júda azt válaszolta erre: „Nem-e Te Mesterem mondtad, hogy a megbízhatóknak megengedett kettesben maradni egy nővel? Rav ezt válaszolta: „Ki mondhatná rólunk, hogy megbízhatóak lennénk?” (u.o.)
„Egyszer fogoly nőket vittek Nehardeába és elhelyezték őket Amram HaChaszida házának padlásán és elvették a létrát a feljárattól. Egyikük olyan szép volt, hogy fénye az ajtónyíláson át világított. Éjszaka Rav Amram vette a létrát, amelyet tíz férfi sem tudna felemelni, de ő felemelte és mászni kezdett rajta. Amikor a közepén járt, megcsúszott a lába, és így kiáltott: Tűz van Amram házában! Jöttek a rabbik, és azt mondták neki: Megszégyenítettél minket! Erre azt mondta nekik: Jobb, hogy megszégyenültetek Amram házában ezen a világon, minthogy megszégyenüljetek miattam az eljövendő világon.” (u.o.)
„Rav Chija bár Ásinak az volt a szokása, hogy a város szélén így imádkozott: Könyörületes Isten, óvj meg engem a Rossz Ösztöntől! Felesége kihallgatta őt és azt mondta magában: Mi az oka, hogy ezt mondja, hiszen évek óta megtartóztatja magát tőlem. Egy nap az asszony kicsinosította magát, elváltoztatta külsejét, és ide-oda sétált előtte. Ki vagy te? - kérdezte tőle a férfi. Charusa (abban az időben ismert prostituált) vagyok és ma tértem haza. - válaszolta az asszony. Hozd le nekem azt a gránátalmát onnan a fa tetejéről! Rav Chijja lehozta, ezután vele hált. Később, amikor hazaért, a felesége éppen a kemencét fűtötte be. A férfi bevetette magát a tűzbe. Mit művelsz? – kérdezte az asszony. Ezután elmondta, mi történt. Az asszony bevallotta: Én voltam (a prostituált). Nem hitte el, amíg az asszony oda nem adta a gránátalmát. Rav Chijja azt mondta: attól még bűnös vagyok (hogy te voltál), mert el akartam követni a bűnt. Rav Chijja bár Ási ezután élete minden napján böjtölt, míg csak meg nem halt.” (u.o.)
Végül egy tragikus történet Bruriáról, rabbi Meir feleségéről, akit a Talmud nagyon okos, tanult asszonyként említ. Bruria többször beavatkozott vallástörvényi (halachikus) vitákba és ilyenkor a bölcsek neki adtak igazat.
„Történt egyszer, hogy Bruria kigúnyolta a bölcseket, akik szerint a nőknek gyenge az akaratereje és könnyen befolyásolhatók. Addig mondogatta, hogy ez nem igaz, mígnem férje Meir egyszer elhatározta, hogy próbára teszi. Mit tett? Ment és rábeszélte hűséges tanítványát, hogy csábítsa el az asszonyt. Az addig próbálkozott, míg sikerrel nem járt. Amikor Bruria megtudta, hogy a csábításra férje bíztatta az ifjút, szégyenében öngyilkos lett. Meir pedig kénytelen volt száműzetésbe menni.” (Avoda Zara 18)
Hát igen! „Férfinak és nőnek teremtette őket.” (I.M. 1/27) Isten valójában két „világot” teremtett: a férfiak és a nők világát. „…és egy testté lesznek” (I.M.2/24) …mert az ösztön, mely egyiket a másik felé hajtja, erősebb mindennél.