A szomszédaik voltak címmel nyílt kiállítás a Rumbach zsinagógában

2024. Április 21. / 10:39


A szomszédaik voltak címmel nyílt kiállítás a Rumbach zsinagógában

A Washingtonból útjára induló vándorkiállítás a PészahFeszt egyedülálló programjaként nyílt meg április 19-én, pénteken a Holokauszt 80 emlékév keretében a Rumbach Zsinagógában.

A tablók a látogatókat nem csak szembesítik a holokauszt egyes mozzanataival, hanem számtalan kérdés megválaszolására is késztetik. Hogyan reagáltak az emberek zsidó osztálytársaik, kollégáik, szomszédaik és barátaik sorsára? Hogyan tekintettek saját szerepükre?

_DSF2029.jpg

Ez a kiállítás az átlagemberek felelősségét mutatja be – mondta dr. Aleisa Fishman, a tárlatot összeállító washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum történésze. Hozzátette, aki e fotók elé áll, azzal a kérdéssel szembesül, vajon ő hogyan viselkedett volna az adott helyzetben. Ezzel a történész arra utalt, hogy a nácik által elfoglalt országokban a lakosság jó része vagy tétlenül, vagy inkább örömmel nézte végig, ahogy zsidó polgártársaikat deportálták. Kevesen voltak, akik rosszallásukat fejezték ki, vagy éppen valamilyen módon segíteni próbáltak a szerencsétleneken. Az egyik képen például egy franciaországi kisváros lakói szinte ünneplik, amint a kollaboráló rendőrök az összeterelt cigányokat kísérik a gettóba. 

_DSF1952.jpg

Alesia Fishman utalt arra, hogy mindezek a szörnyűségek a többi között azért következhettek be, mert a nácik pontosan tudták, hogy az egyszerű embereknek egyszerű kérdéseket kell feltenni, amikre szintén szimpla, azonos válaszokat adnak. Így lehetett tömegeket mozgósítani a gyűlöletkeltéssel a cigányok és a zsidók ellen.

A mai napig keressük a választ a megválaszolhatatlan kérdésekre – ezt már Mester Tamás a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) alelnöke mondta a kiállítást méltató beszédében. Hogyan porladtak szét egy pillanat alatt évtizedes szomszédságok, barátságok, kapcsolatok?  Tétlenül nézték a szomszédok, vagy éppenséggel tevékenyen hozzájárultak, és gyorsan leadták az igényüket az elvett zsidó vagyonokra? Hozzátette, az antiszemitizmusnak három szintje van; zsidók nem élhetnek köztünk zsidóként, zsidók nem élhetnek köztünk, és végül a zsidók nem élhetnek. Így történhetett meg, – zárta a beszédét az elnök.

_DSF1922.jpg

Ezt követően Kardos Péter főrabbi, holokauszt túlélő – hasonlóan az április 16-án, a Parlamentben elmondott beszédéhez – felidézte édesapjával töltött pillanatait, amikor nyolcévesen tapasztalnia kellett, miként lesz az általuk korábban tisztelt és szeretett főkormányzó országából egy zsidóüldöző, gyilkos rezsim. Megrázó beszédét a gyászolók imájának énekével zárta.

Szöveg: Rózsa Péter. Fotók: Ritter DoronSzöveg: Rózsa Péter. Fotók: Ritter Doron

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Ma volna 75 éves Dunai Tamás színművész
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a modern Izrael államáról