11.28. 15:38, kimenete: 11.29. 16:47 
Mi történik, amikor egy amerikai katonai pszichiáter megpróbálja feltörni a Harmadik Birodalom bukott náci vezéreinek elméjét – és közben lassan saját józansága is repedezni kezd? Jack El-Hai: „A náci és a pszichiáter – Háborgó elmék labirintusában" című, az Open Books kiadásában megjelent könyve dokumentált pszichológiai erőpróba két rendkívüli intelligenciájú elme között: mentális dominanciaharc, manipuláció, egymást tükröző belső drámák és az a hátborzongató pillanat, amikor egy szakember túl közel kerül a gonosz szívéhez.
A második világháború végén Hermann Göring és további ötvenkét magas rangú náci vezető amerikai fogságba került. Az Egyesült Államok hadserege Douglas M. Kelley századost, az ambiciózus katonai pszichiátert bízta meg azzal, hogy figyelje a náci foglyok mentális állapotát. Kelley élete legnagyobb szakmai próbatételeként tekintett a feladatra, és égett a vágytól, hogy feltárja: pszichológiai értelemben mi különbözteti meg ezeket az embereket a társadalom többi tagjától.
A hatalmas lehetőség azonban idővel veszedelmes vállalkozássá vált: Kelley saját meglepetésére megértést és elismerést kezdett tanúsítani a náci foglyok, különösen Hermann Göring iránt.
Jack El-Hai a „A náci és a pszichiáter – Háborgó elmék labirintusában" című könyve kortárs forrásokra és Douglas M. Kelley eredeti feljegyzéseire támaszkodva hiteles és hátborzongató betekintést nyújt a világtörténelem egyik legvitatottabb fejezetébe és annak a pszichiáternek az elméjébe, aki bizalmas közelségbe került a gonosszal.
A könyv igazi ereje abban a mentális erőtérben rejlik, ahol egy amerikai pszichiáter a náci vezetés legveszélyesebb elméivel kerül szemben – és Göring minden lépésével visszatámad.
Göring a náci állam brutalitásának központi alakja volt: a Gestapo létrehozójaként és irányítójaként, a koncentrációs és haláltáborok feltöltéséért felelős deportálási gépezet egyik fő szervezőjeként, valamint a totális háború és a zsidóság elleni népirtás politikai motorjaként kulcsszerepet játszott milliók pusztulásában.
A nürnbergi börtönben zajló jelenetek igazi, zárt térben játszódó mentális párbajok. A valódi tét nem fizikai, hanem pszichikai dominancia: a felek egymás belső világát próbálják feltörni, manipulálni. A könyv dramaturgiája a pszichothrillerek legjobb hagyományait idézi fel: feszültség, intellektuális csata, rejtett motivációk, egymásra felelő belső monológok – csak éppen mindez a történelmi valóságban történt meg.
El-Hai könyve egyszerre mutatja be Göring és a náci vezetők mentális lemeztelenítését, személyiségük legmélyebb torzulásait, és Kelley saját, lassan kibontakozó összeomlását – identitásválságát, szakmai küzdelmeit, sőt a „gonosz” iránt érzett zavarba ejtő vonzódását. A két folyamat egymást tükrözi: minél mélyebbre ás Kelley a náci vezetők pszichéjében, annál közelebb sodródik saját határaihoz.
A könyv drámai kérdése végig ott lebeg: „Mi történik, ha egy józan elme túl közel kerül a gonosz szívéhez?” Ez az a lélektani mélység, amely miatt a nemzetközi kritika a filmadaptációt is „riveting psychological thriller”-ként jellemzi — és a könyv ezt a sűrű, nyugtalanító atmoszférát hozza a legközelebb az olvasóhoz.
A Michael Shannon, Russell Crowe és Rami Malek főszereplésével, James Vanderbilt rendezésében készült film csak jövő január 1-jén érkezik a magyar mozikba – de a film alapjául szolgáló könyv már olvasható magyarul, és pontosan azt az elemi erejű feszültséget hozza, ami miatt a filmet a kritikusok „az év egyik legfontosabb pszichológiai thrillerének” nevezik.
Forrás: Open Books Kiadó
