Új neológ zsinagóga született – Mazel Tov, Sopron!

A Tóra elfoglalta méltó helyét a több évszázados zsinagóga felújított épületében, elhangzottak az ünnepi beszédek, áldás kíséretében helyükre kerültek a mezüzék, s megtörtént az első Tóraolvasás is – ezzel ünnepélyes keretek között megnyílt tegnap a Soproni Zsidó Hitközség új zsinagógája és székháza a „hűség városában”. 

–  A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében ezúton is köszönetet mondok a várost elkötelezetten vezető, a sokszínűséget tisztelő dr. Farkas Ciprián polgármester nagyvonalú támogatásáért, a soproni önkormányzat segítőkészségéért, Büchler Andrásnak, a Soproni Zsidó Hitközség elnökének és mindenki másnak, aki részt vett ennek a fejlesztésnek megvalósításában. A mai ünnepség igazi zsidó vallási esemény, mégis úgy gondolom, egyben a zsidó és nem zsidó együttélés ünnepe is. Becsüljük meg ezt a pillanatot! – e szavakkal köszöntötte Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke azokat, akik tegnap megtisztelték jelenlétükkel az úgynevezett Ispotály-épületben kialakított új zsinagóga avatását. 

Heisler András, a Mazsihisz elnöke fölszögeli a mezüzét

A tegnap újra felavatott zsinagóga a korábban Zsidó utcának nevezett Új utca 22-es szám alatt található, méghozzá meglehetősen régóta, hiszen itt valamikor az 1300-as évek elején emelt magának templomot és mikvét a helyi zsidó közösség. Egy Európa szerte különleges, gótikus zsinagógáról van szó, amely mellett a középkorban zsidó kórház (régi nevén: ispotály) is működött. Itt kapott helyet a Soproni Zsidó Hitközség új székháza és zsinagógája, amelynek felújítását a helyi önkormányzat 20 millió forinttal támogatta, majd átadta a zsidó közösségnek hitéleti, vallási és kulturális célokra. Igaz, a városvezetés olyannyira fontosnak tartja Sopron zsidó gyökereinek és emlékeinek ápolását, hogy a polgármester javaslatára a városi költségvetésből 30 millió forintot különítettek el a városban található másik – ortodox – zsinagóga felújítási terveinek elkészítésére.

A tegnapi avatási ceremónia hagyományos zsidó szokás szerint a Tóra ünnepélyes „beköltöztetésével” kezdődött: a hüpe alatt vitt Szentírást felváltva vitte az Új utcán át a zsinagógába Heisler András, Büchler András és Deutsch Péter rabbi. 

– Volt egy álmom, amikor Sopronba kerültem: az volt az álmom, hogy a közösség tagjait, azaz a közösség építőköveit összekötjük az itteni zsidó múlt valóságos és megérinthető kövevel – fogalmazott Büchler András, aki azt mondta: a mostani avatáson az első szavak a hála és köszönet szavai azok felé, akiknek a munkája nélkül a beruházás nem valósulhatott volna meg. Köszönetet mondott a Soproni Zsidó Hitközség alelnökeinek, a felújítást végző szakembereknek, az önkormányzat szakembereinek és a Mazsihisz több munkatársának. 

– Az épület elkészült, a Tóra tehát hazatalált, és hazatalált a helyi zsidó közösség, s velük megannyi emlék és álom – tette hozzá.

Dr. Farkas Ciprián polgármester, mögötte Radványi Ákos, a helyi hitközség legidősebb tagja

Ezután az egybegyűlteket Fedor Tibor, a Miniszterelnökség főosztályvezetője köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós államtitkár nevében. Beszédében felhívta a figyelmet: a nemzet szerves részét képező zsidóság történelme súlyos szenvedésekkel és tragédiákkal terhelt, ám hazánkban az elmúlt években hatékony párbeszéd indult meg a kormány és a zsidó közösségek között, ami nagyban segítette az antiszemitizmushoz kapcsolódó társadalmi feszültségek feloldását. A főosztályvezető kiemelte: egy közösség életerejének egyik bizonyítéka, ha szakrális helyet létesítenek, s ha egy közösség eljut oda, hogy szakrális teret hoz létre magának, akkor ez azt jelenti, hogy bízik a saját jövőjében és az ország jövőjében is.

Dr. Farkas Ciprián polgármester ünnepi beszédében nem mulasztotta el megemlíteni, hogy még az előző polgármester idejében fogalmazódott meg a gondolat, hogy a zsidó közösség visszakapja az Ispotály épületét, s íme – mondta – végre eljött ez az ünnepi nap. 

Nagy Ákos a Tórával

– Ha végigtekintünk Sopron városán, azt látjuk, hogy az itt mintegy 800 éve megtelepedett zsidóság nyomai ma is itt vannak közöttünk – hangsúlyozta dr. Farkas Ciprián. – Ha a város kulturális szövetéből a zsidó szálat kihúznánk, akkor Sopron jóval szegényebb lenne. 

A polgármester azt kívánta a helyi zsidó közösségnek, hogy éljenek itt boldogul, éljenek itt békében, gyarapodjanak boldogságban, hiszen bármikor számíthatnak a városvezetés segítségére. 

Deutsch Péter rabbi (jobbról), mellette a Mazsihisz elnöke és Büchler András

Heisler András, a Mazsihisz elnöke azzal kezdte beszédét, hogy a felesége soproni származású, így tehát sok rokonuk és barátjuk él a településen, ez az oka annak, hogy ő maga ebben a városban otthon érzi magát. Majd így fogalmazott:

– Dr. Joseph Herman Hertz, a Brit Birodalom egykori főrabbija szerint egyetlen vallási okmány sem gyakorolt nagyobb hatást az emberiség erkölcsi és társadalmi fejlődésére, mint a Mindenhatótól eredő Tóra és az abban szereplő Tízparancsolat. Nem véletlen, hogy a zsidó közösségeknél – legyenek bármely zsidó vallási irányzat követői, legyenek vallásunk előírásaihoz szigorúan ragaszkodó ortodoxok, legyenek a 21. századi magyar zsidóságot leginkább reprezentáló neológ irányzat tagjai, vagy akár a progresszív mozgalom képviselői – vallási sokszínűségünket a Tóra központúság teszi egységessé.

Hozzátetette: „a zsidóság számára hamarosan beköszönt Savuot ünnepe, amely részben aratási ünnep, de mára hangsúlyosabban a Tóra adásának ünnepe,  azaz zmán matan toraténu. A mai soproni esemény, a Tóra bevitelével és elhelyezésével a zsinagógai tér avatása így kapcsolódik szimbolikusan a világ zsidóságának egy fontos zarándokünnepéhez. Elzarándokoltunk Sopronba, hogy Tórát helyezzünk el egy középkori épület új zsinagógájában”.

Heisler András elmondta: „a holokauszt alatt szinte teljesen elpusztított soproni zsidó közösség a 2000-es évek elején éledt újjá, személyesen máig is büszke vagyok arra, hogy ennek a folyamatnak részese lehettem. Az utóbbi években a közösséget Büchler András, egy fiatal és tehetséges elnök vezeti, aki megcélozta, hogy a kicsiny közösség egy az ősökhöz méltatlan helyről újra a közösséget megillető helyen kapjon otthont. Az ő nagyszerű víziója az Ispotály megújításáról azonban Sopron önkormányzatának és polgármesterének támogatása nélkül soha nem valósulhatott volna meg”.

Végül beszédet mondott Deutsch Péter rabbi, aki dr. Pollák Miksa híres soproni rabbit idézve ezt mondta: 

– A csillagok a világ végéig fen maradnak, úgy Izrael is él és fönnmarad a világ végéig. A csillagok szét vannak ugyan szórva, de e mögött Isten akarata és terve rejlik. Ők engedelmeskednek ama örök törvénynek, amit a Mindenható kezdettől fogva megszabott. Amidőn Mózes Izrael fiait az ég csillagzatához hasonlítja, akkor hasonlatának súlypontját nem a sokaságra helyezi, hiszen Izrael soha, még nemzeti életének legvirágzóbb korszakában sem tudott nagy sokaságra szert tenni.

Deutsch Péter elmondta: „oly sokszor tapasztaltuk, láttuk, hogy zsidó épületeket leromboltak, elkoboztak, meggyaláztak, megsemmisítettek, de a sok tragédia és megpróbáltatás után, amivel szembe kellett néznie a zsidó közösségnek szerte a világon és itt Sopronban is, Isten kegyelméből jó irányba történt változás. 2022-ben újra büszkék lehetünk vallásunkra, kultúránkra, nyíltan élhetjük meg zsidóságunkat Magyarországon és Sopronban”. 

– Lett egy hely, ahol Hanuka ünnepséget tarthatunk, ahol tanulhatják a fiatalok, idősek, zsidók és nem zsidók a héber nyelvet és a szentírást. Épült egy kis szentély, ahova beléphet bárki, aki Isten közelségét szeretné érezni. Lett egy turisztikai látványosság, amiért még inkább megéri Sopronba eljönni – mondotta.

A rabbi végül egy tanítást adott a szerencse fogalmáról, s mint mondotta, szerencse héberül „mazel”, ami valójában nem is egy szó. Mint kifejtette:

– A mazel három szó rövidítése: a mem betű, mint makom, azt jelenti, hogy „hely”. A zájin betű a zmánt jelöli, ami magyarul „idő”, végezetül a lamed betű a láávod szót, a „munkát” jelenti. Azaz született egy gyönyörű hely, méghozzá jó és  szerencsés időben, továbbá hatalmas munkával. Mazel tov, Soproni Zsidó Hitközség!

Fotók: Griechisch Tamás