Az arabok is imádják: a jemeni zsidó zenei reneszánsz

Beszámoltunk róla, hogy az utolsó jemeni zsidó bevándorlócsoport tegnap este Izraelbe érkezett. Ez jó alkalomnak tűnik arra, hogy pár szót szóljunk a jemeni zsidó kultúra térnyeréséről Izrael zenei életében.

Noha a keleti zsidók gazdasági és társadalmi integrációja még továbbra sem ment végbe a sok tekintetben még ma is askenázi eredetű elitek által dominált Izraelben, művészi-zenei önfelszabadításuk jórészt lezajlott és zajlik jelenleg is: a jemeni zsidók leszármazói számos közül számos nemzetközi hírű izraeli énekes került ki és ez a trend csak erősödött az elmúlt években.

A Kelet Madonnája

Az úttörők egyike, évtizedekkel ezelőtt, a 2000-ben, tragikusan fiatalon meghalt Ofra Haza, „a kelet Madonnája” volt, akinek karrierjében fordulópontot jelentett, amikor a ’80-as években saját családi öröksége, a jemeni zsidó dallamvilág felé fordult. Az arab világ már rá is felfigyelt, zenéje jelentős mértékben alakította Izrael kulturális arculatát, ahogy Ehud Barak, az akkori miniszterelnök halálakor megjegyezte.

Egy jemeni dal Ofra Haza előadásában

A szolidaritás hagyománya

A szintén jemeni eredetű páratlanul népszerű Achinoam Nini, művésznevén Noa is énekel ősei nyelvén, az arab egy zsidók által beszélt dialektusában. Noa baloldali közéleti szerepvállalásával sokat tesz azért, hogy felélessze a keleti, „mizráchi”, arab zsidóság és Izrael arab népessége közötti szolidaritás mára már szinte teljesen feledésbe merült, szocialista hagyományait. Jelenleg a keleti zsidók nagy része jobboldali pártokra szavaz, a gyenge izraeli baloldal bázisát askenázi eredetű, középosztályos értelmiségiek adják, akiket a baloldali keleti zsidók új nemzedéke képmutatással vádol és hiteltelennek tart, például Roy Hasan költő, „az izraeli Eminem”.

Noát azzal vádolták, hogy támogatja az Izrael elleni bojkott-mozgalmakat, hogy az ország ellensége, de bebizonyosodott, hogy mindez nem igaz, világhírével csak népszerűsíti az államot, amelynek intézményeit alkalomadtán élesen kritizálja.

Noa; jemeni zsidó zene

A moszlim hipszterek ajánlásával

Egy dél-izraeli falucskában felnőtt három nővér, a Háim-testvérek rakták össze a jemeni zsidó zenei újhullám talán legnépszerűbb zenekarát, az a-Wát (arab szleng, azt jelenti, igen). A büszkén vállalt arab-zsidó kulturális kötődések, erős öntudat és örömelvűség jellemzi őket, a jemeni zenét hip-hop ritmusokkal keverik. Első világslágerük, a Habib Galbi (Szívem szerelme) egy a nagymamájuktól tanult, anyákról lányokra szálló, szomorú jemeni szerelmes dal átértelmezése: a szerelmi szorongástól a felszabadulásig jut, a kilépés lehetőségét mutatja meg a rossz kapcsolatokból. A klipen, amelyet több mint 2 millió 700 ezer ember nézett meg a youtube-on, a nővérek dzsipbe ülnek és belehasítanak a sivatagba. Az arabul éneklő zsidó lányok híre az arab világban is szépen terjed, a muszlim hipszterek facebook-csoportja is melegen ajánlotta tagjai figyelmébe, „a nap videojaként”, két nappal a megjelenése után.

Mint mondják, sokan büszkék rájuk Jemenben is, hogy őrzik és továbbadják az ország kulturális tradícióit, azt remélik, hogy zenéjük híd lehet Izrael és az arab országok között.

Azok a harmadik generációs izraeliek, akiket családtörténetük az arab világhoz köt, egyre inkább szeretnék felfedezni hagyományaikat és megmutatni, hogy az arab és a zsidó identitás nem összeegyeztethetetlen, sokkal inkább kiegészítik egymást.

Az A-Wa és a Habib Galbi csak a leglátványosabb jele egy erőteljes kulturális-zenei trendnek: a mizrahi zsidóság egyre inkább megtalálja a hangját Izraelben.

A világhódító Habib Galbi

Egy másik dal az A-Wától