Netanjahu elrendelte a Gázai övezet teljes elfoglalását az IDF aggályai és a túszok veszélyeztetettsége ellenére

Egy, a miniszterelnökhöz közel álló, magas rangú tisztviselő szerint: „A kocka el van vetve – teljes megszállásra készülünk.” A vezérkari főnököt pedig lemondásra szólítják fel, ha nem ért egyet a döntéssel.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök a hírek szerint ezen a héten közölte minisztereivel, hogy támogatást kér a kabinet részéről Gáza teljes elfoglalásához, annak ellenére, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) soraiból is érkeztek ellenvélemények. Héber nyelvű sajtójelentések szerint több miniszter is megerősítette, hogy Netanjahu magánbeszélgetéseiben használta az „övezet megszállása” kifejezést a katonai hadműveletek kiterjesztésére vonatkozó elképzelésének leírására – ez jelentős retorikai váltás a kormány részéről, amely jelenleg a háború jövőjéről tárgyal.

A Ynet hírportál egy, a miniszterelnökhöz közel álló, magas rangú tisztviselőt idézett: „A kocka el van vetve – teljes megszállásra készülünk.” A forrás hozzátette: „Műveletek lesznek azokon a területeken is, ahol túszokat tartanak. Ha a vezérkari főnök nem ért ezzel egyet, mondjon le.”

Ez utóbbi megjegyzés Ejal Zamir vezérkari főnökre vonatkozik, aki a hírek szerint ellenzi a megszállási tervet. Jelenleg az IDF a Gázai övezet körülbelül 75%-át ellenőrzi. Az új terv értelmében a hadseregnek a megmaradt területeket is el kellene foglalnia, így az egész enklávé izraeli ellenőrzés alá kerülne.

Civilek, humanitárius helyzet, túszok veszélye

Nem világos, hogy ez a lépés mit jelentene az övezet több millió civilje és a humanitárius szervezetek számára. Az IDF korábban jelezte: ellenzi Gáza teljes megszállását, mivel becslések szerint évekbe telhet a Hamász infrastruktúrájának teljes felszámolása. Emellett az is valós veszély, hogy a túszokat kivégzik, ha az izraeli erők megközelítik a rejtekhelyüket. Netanjahu hétfőn korábban azt mondta, hogy a kabinetet összehívja, hogy meghatározza a hadsereg számára a háborús irányvonalat – egyesek szerint akár azért is, hogy időt adjon a túsztárgyalásoknak.

Megosztott biztonsági kabinet, törölt amerikai látogatás

A 12-es csatorna vasárnap arról számolt be, hogy a biztonsági kabineten belül is megosztottság van a megszállás kérdésében – Netanjahu és Katz védelmi miniszter állítólag még nem döntöttek véglegesen álláspontjukról.

A megszállást nyilvánosan támogatják:

• Ron Dermer (stratégiai ügyek minisztere)
• Bezalel Szmotrics (pénzügyminiszter)
• Itamar Ben Gvir (nemzetbiztonsági miniszter)
• Roman Gofman vezérőrnagy (katonai titkár)
• Yossi Fuchs (kabinetfőtitkár)

Akik inkább a túszalkuk folytatásának pártolói:

• Ejal Zamir (vezérkari főnök)
• Gideon Sa’ar (külügyminiszter)
• Aryeh Deri (a Sász párt vezetője)
• Cahi Hanegbi (nemzetbiztonsági tanácsadó)
• David Barnea (a Moszad vezetője)
• „Mem” (a Sin Bet túsztárgyalója)
• Nitzan Alon vezérőrnagy (tartalékos, a túszügyért felelős katonai vezető)

Zamir időközben lemondta amerikai látogatását, mivel az azzal a feltétellel lett volna megtartva, hogy érvényben van a tűzszünet – ez nem teljesült. A vezérkari főnöknek találkozója lett volna a Pentagon tisztviselőivel és amerikai zsidó szervezetek vezetőivel is.

Új stratégia

A túsztárgyalások megrekedésével Izrael és az Egyesült Államok állítólag új irányba fordult: átfogó megállapodás kidolgozására törekednek, amely egyszerre vetne véget a háborúnak és eredményezné az összes túsz szabadon engedését – szemben a korábbi, „szakaszos” megállapodásokkal.

Steve Witkoff amerikai különmegbízott a túszcsaládokkal találkozva közölte: Trump elnök már nem támogat részleges alkuval járó megoldásokat. Egy magas rangú izraeli tisztviselő is azt nyilatkozta korábban:

„Nem lesz több részmegállapodás. Mostantól cél a Hamász lefegyverzése, Gáza demilitarizálása és az összes túsz szabadon engedése.”

Ez éles váltás lenne az izraeli álláspontban, amely korábban több szakaszos egyezséggel próbált haladni – ezek lehetővé tették a háború folytatását, ami politikailag elengedhetetlen volt Netanjahu számára, mivel a szélsőjobboldali koalíciós partnerek kilépéssel fenyegetőztek egy végleges tűzszünet esetén.

Háborús mérleg

A háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen: kb. 1200 halott és több mint 250 túsz A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 60 000 halott vagy eltűnt Gázában – ezt függetlenül nem lehet ellenőrizni Izrael szerint eddig 20 000 harcost öltek meg Gázában, és további 1600 terroristát október 7-én Izrael területén Az izraeli katonai veszteségek: 459 elesett, köztük két rendőr és három védelmi minisztériumi munkavállaló

A The Times of Israel cikkéből fordította: Orbán Izsák