Kilencvennégy éves korában pénteken elhunyt a zsidó ultraortodoxia vallási vezetője, Hájim Kanyevszki rabbi, akit lakóhelyén, a Tel-Aviv melletti, ultraortodox többségű elővárosban, Bné-Berakban ért a halál. Ma kísérik utolsó útjára, ekkor Izrael történetének legnagyobb temetésére számít a rendőrség, mivel Kanyevszki rabbinak több százezer követője él szerte a világon.
Hájim Kanyevszki a litvániai eredetű ultraortodox irányzat spirituális vezetője volt, aki rendkívüli tekintélyre tett szert a vallásosok körében különösen a vallási jog körében meghozott döntéseivel.
Az 1928-ban, az akkor Lengyelországban, ma Fehéroroszországban található Pinszkben, rabbicsaládban született Hájim Kanyevszki kisgyermekként telepedett le családjával az akkori Palesztinában.
Az utóbbi évtizedekben ezrek látogattak el szerény otthonába Bné-Berakba, hogy vallási törvényekkel kapcsolatos döntéseket, tanácsot vagy csak áldást kérjenek tőle. Halála után Izrael vezető politikusai részvétüket nyilvánították a családjának.
A legtekintélyesebb vallási iskolákban, jesivákban tanult, s noha rövid válaszairól volt ismert, tucatnál több könyvet írt elsősorban a hagyományos zsidó jog, a halacha kérdéseiről és az imáról.
Számos olyan döntése címlapokra került Izraelben, mely a modern izraeli társadalom keretein belül szabályozta az ultraortodox életvitelt. 2012-ben kimondta, hogy tilos okostelefont venni vagy használni külön rabbinikus engedély nélkül, és aki már rendelkezik vele, annak meg kell semmisítenie készülékét, el sem adhatja.
Hét évvel ezelőtt azt a vitatott döntést hozta az ultraortodox mentőszolgálat munkatársai számára, hogy terrortámadás helyszínén először a sebesült áldozatokkal törődjenek, és csak utánuk a támadást végrehajtó terroristákkal, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a merénylő meghal.
2016-ban az mondta ki, hogy az orvosi kannabisz kósernek számít, amennyiben használata nem sérti az ország törvényeit. Egy évvel később engedélyezte követői számára a gyermekek szexuális zaklatásának bejelentését a rendőrségen anélkül, hogy először konzultáltak volna rabbinikus hatósággal. Indoklása szerint ezzel megmentenek egy másik embert.
A koronavírus-járvány kezdetén Kanyevszkit heves bírálatok érték, mert ragaszkodott a jesivák és az iskolák nyitva tartásához az ultraortodox közösségekben, és olyan vallási döntést hozott, miszerint a tóratanulás megszakítása veszélyesebb a koronavírusnál. Később megváltoztatta véleményét, amikor Bné-Berakban különösen elterjedt a vírus, és számos halálesetet okozott. Ekkor felszólított az állami rendelkezések követésére, majd a vírus elleni védőoltások támogatójává vált.
(MTI)