12.27. 15:41, kimenete: 12.28. 16:53 
A Keresztény–Zsidó Tanács által szervezett Hagyományból épített jövő című konferencián evangélikus, katolikus, református, zsidó előadók mutatták be egyházuk jelenlétét az oktatásban. A tanácskozáson előadást tartott Darvas István főrabbi, a Bét Jehuda és a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga rabbija, valamint Radnóti Zoltán főrabbi, a Bét Sálom zsinagóga rabbija, a budapesti rabbiság igazgatója is.
– A Keresztény–Zsidó Tanács konferenciája az október 7-i szentföldi tragédiáról való megemlékezéssel kezdődött. Balog Zoltán református püspök, Radnóti Zoltán főrabbi és Székely János püspök a 122. zsoltár szavaival fohászkodott a békéért – írja a Magyar Kurír katolikus portál.
Radnóti Zoltán (Fotó: Magyar Kurír)
Radnóti Zoltán többek között arról beszélt, hogy a Tóra két szót használ a tanulásra: az egyik azt fejezi ki, aki tanul, elmélyül valamiben, analizál, átgondol, s ezáltal eggyé válik azzal, amit elsajátít. A másik szó arra ösztönöz, hogy „ismételve tanuld, legyen a tanulás rendszeres számodra”. A főrabbi rámutatott: ha valaki akár napi öt percet tölt szent iratok olvasásával, akkor már kialakul benne a kötődés a szent szövegekhez.
Darvas István (Fotó: Magyar Kurír)
Darvas István főrabbi azzal a kérdéssel indított, hogy mit jelent vallást tanítani, lehet-e vallást – még kérdésesebb, hogy lehet-e hitet – formális vagy informális keretben tanítani. Elmondta: amikor a rendszerváltás után elindult az Anna Frank Gimnázium, a holokauszt és egy politikai ideológia vallásüldözése következményeivel szembenézve kellett felépíteni a „zsidóság szellemi otthonát”.
Ma ellenben azt a célt fogalmazzák meg, hogy a judaisztika oktatása nem lehet pusztán ismeretátadás, a jiddiskeitnek „tükröt kell tartania” a diák elé, mely megmutatja, hol tart az életben, milyen problémákon gondolkodik, mely tényezők alakítják életmódját, életterét, és határozzák meg affinitását.
A Magyar Kurír – Trauttwein Éva által írt – teljes cikke itt olvasható.
Címlapkép és fotók: Merényi Zita – Magyar Kurír
2.jpg)
