Nagy elődeink: Dr. Kecskeméti Lipót (1865-1936)

Dr. Kecskeméti Lipót rabbi, irodalomtörténész és Szentírás-kutató, 1865-ben Kecskeméten született és 1936-ban Nagyváradon halt meg. A neológ rabbieszmény szellemében a hagyományban és a világi tudományban és műveltségben egyaránt járatos és a közössége iránt elkötelezett rabbi volt, aki vallási tudását a legmodernebb tudományos eredményekkel ötvözte. A tudomány mellett műfordítással is foglalkozott, az irodalom iránti szeretetét versfordításai is kifejezik. 

Kecskeméti Lipót egy több generáció óta Kecskeméten élő családban született. A család a dokumentumok szerint már 1790-től kezdve bizonyíthatóan a Kecskeméti nevet használta. Legkisebb testvére az 1944-ben mártírhalált halt tudós makói rabbi, a szintén irodalomtörténész és történész Kecskeméti Ármin volt.

Egyetemi tanulmányait a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Rabbiképzőben és Berlinben végezte. 25 esztendősen választották meg a nagyváradi hitközség rabbijává, amely tisztséget élete végéig betöltötte, és működésével nemcsak a saját közösségében, de a város nem zsidó köreiben is nagy tiszteletet vívott ki.

Trianon után a román hatóságok letartóztatták egy templomi beszéde miatt, amelyben a magyarság melletti kiállását fejezte ki. Mindeközben meghívták pesti főrabbinak, de visszautasította a felkérést, mert ragaszkodott Nagyváradhoz és közösségéhez. A Független Újság Kecskeméti Lipót halála után nekrológban emlékezett a köztiszteletben álló rabbira, amely szerint Kecskeméti így indokolta egykori döntését a román miniszterelnöknek: „A magyarság mellett voltam jó sorsában. Most, balsorsában ne tartsak ki oldalán? Én elismerem az új helyzetet, de ha máról holnapra más lennék és megtagadnám a magyar közösséget, Önök vetnének meg engem és vádolnának opportunizmussal!”.

1929-ben Nagyváradon zsidó gimnáziumot hozott létre, amely 1930-ban tiszteletére a Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum nevet vette fel. A kezdetben magyar tanítási nyelvű, majd öt év múlva a hatóságok nyomására román tannyelvű zsidó gimnáziumban újra együtt taníthattak a román hatóságok által bezárt egykori nagyváradi reálgimnázium tanárai is. Kecskeméti Lipót haláláig a magyarajkú erdélyi zsidóság szellemi vezetőjének számított. Sírja a nagyváradi zsidó temetőben található. 

Kecskeméti Lipót vallástudományi munkái közül a legfontosabbak az 1932-ben megjelent Jeremiás próféta és kora I-III. és az 1935-ben publikált Ézsajás I-III. című könyvei, valamint a Halottas szertartások az ősi Izraelben (1897) és az Egy zsidó vallás van-e, több-e? (1913) című munkái. Irodalomtudományi munkásságából kiemelkedik a középkori zsidó irodalomból írt doktori disszertációja (1888), és annak a Pokol a középkori zsidó költészetben címmel könyvváltozatban is publikált egyik része. A magyar zsidó irodalomtörténetírás egyik úttörője, aki a magyar tudósok közül elsők között kutatja és fordítja az andalúziai zsidó költészetet. Irodalom iránti szeretetét többek között 1887-ben Zsidó költőkből címmel megjelent fordításkötete is bizonyítja, de tagja volt a Szigligeti Társaságnak is.

Kecskeméti Lipót rendszeresen publikált zsidó lapokban, és ő fordította az IMIT kétnyelvű Biblia kiadása számára a prófétai könyveket. Kiváló szónok volt. A korabeli visszaemlékezések – többek között Ady Endre egyik cikke is – rendszeresen kiemelik retorikai képességeit, és nyelvhasználatának költői, művészi szépségét. A zsidó irodalom népszerűsítésében és a zsidó irodalomtörténetírásnak a magyar irodalomtudományba való bevezetésében játszott fontos szerepe mellett a nagyváradi magyarajkú neológ zsidó közösség és közösségi élet fellendítésében szerzett érdemei tudósként és szellemi vezetőként is fontos helyet jelölnek ki számára a neológ rabbik sorában.

Szeretnénk ezúton is megköszönni Ferge Zsuzsának és Kecskeméti Károlynak a portré megírásához nyújtott segítségét.

Felhasznált források:

 ▪ Gaal György (1991), „Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban”, in:  
 ▪ Gáll Ernő (1993), „Kisebbség a kisebbségben”, in:  
 ▪ Komoróczy,Géza (2012),  A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony 
 ▪ N.a. Nekrológ (1936), „Meghalt Kecskeméti Lipót”,. In: Független Újság 1936. június 13-20. 
 ▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó: Budapest (reprint) 
 ▪ N. a. (1936), „Meghalt Kecskeméti Lipót”, in: Független Újság 1936. június 13-20.