Dr. Kecskeméti
Lipót rabbi, irodalomtörténész és Szentírás-kutató, 1865-ben Kecskeméten
született és 1936-ban Nagyváradon halt meg. A neológ rabbieszmény szellemében a
hagyományban és a világi tudományban és műveltségben egyaránt járatos és a
közössége iránt elkötelezett rabbi volt, aki vallási tudását a legmodernebb
tudományos eredményekkel ötvözte. A tudomány mellett műfordítással is
foglalkozott, az irodalom iránti szeretetét versfordításai is kifejezik.
Kecskeméti Lipót
egy több generáció óta Kecskeméten élő családban született. A család a
dokumentumok szerint már 1790-től kezdve bizonyíthatóan a Kecskeméti nevet
használta. Legkisebb testvére az 1944-ben mártírhalált halt tudós makói rabbi,
a szintén irodalomtörténész és történész Kecskeméti Ármin volt.
Egyetemi
tanulmányait a pesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, a Rabbiképzőben és
Berlinben végezte. 25 esztendősen választották meg a nagyváradi hitközség
rabbijává, amely tisztséget élete végéig betöltötte, és működésével nemcsak a
saját közösségében, de a város nem zsidó köreiben is nagy tiszteletet vívott
ki.
Trianon után a
román hatóságok letartóztatták egy templomi beszéde miatt, amelyben a magyarság
melletti kiállását fejezte ki. Mindeközben meghívták pesti főrabbinak, de
visszautasította a felkérést, mert ragaszkodott Nagyváradhoz és közösségéhez. A
Független Újság Kecskeméti Lipót halála után nekrológban emlékezett a
köztiszteletben álló rabbira, amely szerint Kecskeméti így indokolta egykori
döntését a román miniszterelnöknek: „A magyarság mellett voltam jó sorsában.
Most, balsorsában ne tartsak ki oldalán? Én elismerem az új helyzetet, de ha
máról holnapra más lennék és megtagadnám a magyar közösséget, Önök vetnének meg
engem és vádolnának opportunizmussal!”.
1929-ben
Nagyváradon zsidó gimnáziumot hozott létre, amely 1930-ban tiszteletére a
Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum nevet vette fel. A kezdetben magyar tanítási
nyelvű, majd öt év múlva a hatóságok nyomására román tannyelvű zsidó
gimnáziumban újra együtt taníthattak a román hatóságok által bezárt egykori
nagyváradi reálgimnázium tanárai is. Kecskeméti Lipót haláláig a magyarajkú
erdélyi zsidóság szellemi vezetőjének számított. Sírja a nagyváradi zsidó
temetőben található.
Kecskeméti Lipót
vallástudományi munkái közül a legfontosabbak az 1932-ben megjelent Jeremiás
próféta és kora I-III. és az 1935-ben publikált Ézsajás I-III. című könyvei,
valamint a Halottas szertartások az ősi Izraelben (1897) és az Egy zsidó vallás
van-e, több-e? (1913) című munkái. Irodalomtudományi munkásságából kiemelkedik
a középkori zsidó irodalomból írt doktori disszertációja (1888), és annak a
Pokol a középkori zsidó költészetben címmel könyvváltozatban is publikált egyik
része. A magyar zsidó irodalomtörténetírás egyik úttörője, aki a magyar tudósok
közül elsők között kutatja és fordítja az andalúziai zsidó költészetet.
Irodalom iránti szeretetét többek között 1887-ben Zsidó költőkből címmel
megjelent fordításkötete is bizonyítja, de tagja volt a Szigligeti Társaságnak
is.
Kecskeméti Lipót
rendszeresen publikált zsidó lapokban, és ő fordította az IMIT kétnyelvű Biblia
kiadása számára a prófétai könyveket. Kiváló szónok volt. A korabeli
visszaemlékezések – többek között Ady Endre egyik cikke is – rendszeresen
kiemelik retorikai képességeit, és nyelvhasználatának költői, művészi
szépségét. A zsidó irodalom népszerűsítésében és a zsidó
irodalomtörténetírásnak a magyar irodalomtudományba való bevezetésében játszott
fontos szerepe mellett a nagyváradi magyarajkú neológ zsidó közösség és
közösségi élet fellendítésében szerzett érdemei tudósként és szellemi
vezetőként is fontos helyet jelölnek ki számára a neológ rabbik sorában.
Szeretnénk ezúton
is megköszönni Ferge Zsuzsának és Kecskeméti Károlynak a portré megírásához
nyújtott segítségét.
Felhasznált
források:
▪ Gaal György (1991), „Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban”, in:
▪ Gáll Ernő (1993), „Kisebbség a kisebbségben”, in:
▪ Komoróczy,Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
▪ N.a. Nekrológ (1936), „Meghalt Kecskeméti Lipót”,. In: Független Újság 1936. június 13-20.
▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó: Budapest (reprint)
▪ N. a. (1936), „Meghalt Kecskeméti Lipót”, in: Független Újság 1936. június 13-20.
