Vérvádak Magyarországon a holokauszt előtt és után

A hét éve működő Debreceni Zsidó Szabadegyetemen megkezdődött az idei előadássorozat, amelynek a napokban tartott első rendezvényén a sok-sok ártatlan zsidó ember életét követelő várvádak történetéről esett szó. 

A Debreceni Zsidó Hitközség beszámolója szerint „szörnyű témával” kezdődött meg a helyi zsidó szabadegyetem hetedik évfolyama: az első rendezvényen „Vérvádak Magyarországon a holokauszt előtt és után” címmel tartott előadást Pelle János, az OR-ZSE oktatója, aki a közel fél évezredes magyarországi népi antiszemitizmus holokauszt előtti és utáni megnyilvánulásairól adott áttekintést. Ezen belül a keresztények és zsidók viszonyának szinte legkényesebb pontjáról, a vérvádról, amely az ókortól a múlt századig szörnyű tragédiáknak, hisztériáknak, progromoknak, pereknek készítette elő a terepet. 

Az előadó bemutatta a Békés megyei Szegvárról készült dokumentumfilmjét, amely rámutat: szándékos hazugságok, koholt vádaskodások és népi hiedelmek összessége tanúskodott a zsidók elleni gyilkossági vágyról és az ellenük irányult vérszomjasságról. Az ismert tiszaeszlári, kunmadarasi, szegvári eset mellett elhangzottak részletek a Debrecenhez közeli hajdúnánási szörnyűségekről is. Az előadásból kiderült: elsősorban a szegényparasztok vádolták a falvakban és a kisvárosokban élő ortodox zsidókat rituális gyilkosságokkal, mert a bajok forrását a zsidókban látták.

A Debreceni Zsidó Szabadegyetem következő előadása november 3-án, vasárnap 14 órakor lesz, amikor Balázs Gábor, az OR-ZSE oktatója tart előadást „Mesterséges intelligencia, robotika és a zsidó jog” címmel. 

Címlapképünkön: Ismeretlen rajzoló és metsző fametszete Trentói Simon mártírhaláláról, készült Nürnbergben 1475–1477-ben. (Bibliothèque Nationale de France)