NÖRI: „Okos parcellakő" került három budapesti zsidó temető bejáratához

2023. Október 27. / 09:48


NÖRI: „Okos parcellakő" került három budapesti zsidó temető bejáratához

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) úgynevezett „okos parcellakövet" állított tegnap a Kozma utcai zsidó temető, a Csörsz utcai ortodox zsidó temető és a Farkasréti zsidó temető bejáratához. Az információs parcellaköveken található QR-kód beolvasásával azoknak a személyeknek az életrajzát olvashatjuk el, akik az adott temetőben nyugszanak, és akiknek a sírja a Nemzeti Sírkert részeként védett. Az eseményen beszédet mondott dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke is.

A NÖRI 2022-ben úgy döntött: fizikailag is megjelöli azokat a temetkezési helyeket, ahol nemzeti sírkert részeként védett sírok találhatóak. A következő évek során minden temető bejáratához elhelyeznek egy információs parcellakövet, rajta egy QR-kóddal, amely az intézet honlapjára mutat, azon belül is az adott temető védett sírjainak listájára és a benne nyugvó személyek életrajzaira. Ezen kívül a temetőben található információs térképeken is bejelölik a védett sírok pontos, temetőn belüli elhelyezkedését, ezzel is megkönnyítve a látogatók tájékozódását.

A nemzeti sírkert része lehet bármely magyarországi sírhely vagy temetkezési hely, ez jelenleg több mint hatezer síremléket jelent 19 megye 363 településén. 

Budapesten mintegy 4600 védett temetkezési hely van, ezen zen belül 1700 a Fiumei úti sírkertben található, köztük olyan prominens személyeké, mint Vörösmarty Mihály – aki egyben az első ide temetett híresség volt 1855-ben – továbbá (a teljesség igénye nélkül) itt található Jókai Mór, Erkel Ferenc, Ady Endre, József Attila, Lechner Ödön, Clark Ádám, Blaha Lujza, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc síremléke.

A tegnapi rendezvényen Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója köszöntőjében elmondta: bízik abban, hogy a Nemzeti Örökség Intézete az okos parcellakövek segítségével nemcsak szellemükben, hanem fizikai úton is megőrzi a nemzeti sírkertben nyugvók emlékét. 

395443372_725134269655626_6656211306088013560_n.jpgMóczár Gábor

Kifejtette: a Nemzeti Sírkert olyan védettségi kategória, amelyet Magyarország kormánya hozott létre 1999-ben azon sírhelyek számára, amelyekben a nemzet leginkább megbecsült személyei nyugszanak. 

E besorolással a magyar nemzet megbecsülését, tiszteletét és köszönetét fejezi ki a sírban nyugvó felé. Az így védetté nyilvánított sírok nem felszámolhatók, felettük a rendelkezési jogot a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja. 

Móczár Gábor hozzátette: ez csupán a hivatalos megfogalmazás, a nemzeti sírkert sokkal több ennél, a nemzeti sírkertbe sorolt nyughelyek ugyanis olyan személyekhez köthetők, akik mindannyiunknak példát adhatnak. A NÖRI a felújítási programja keretében a rossz állapotú vagy balesetveszélyes síremlékeket karbantartja, felújítja minden évben, ezen kívül az intézet fontosnak tartja a kollektív emlékezet ápolását különféle  események, megemlékezések szervezése által.

Cikkünk a NÖRI Facebook-posztjának fölhasználásával készült

395454247_725133952988991_2961169728790683763_n.jpgA Mazsihisz elnöke

Dr. Grósz Andor beszéde a rendezvényen

Nagyjaink emléke és a parcellakövek elhelyezése miatt gyűltünk össze, hogy emléket állítsunk azoknak a kiemelkedő zsidó testvéreinknek, akik örökre rögzítették nevüket az emlékezetünkben.

A zsidó bölcsek már Mózes idejében feltették az örök kérdést: vajon meddig tart az élet?! Egy percig él az ember vagy százhúsz évig tartózkodik a földön? És bölcseink a választ is megadták rá: végtére is nem mindegy?! Hiszen eltűnünk, mintha sohasem léteztünk volna, csak amit tudásunk és tehetségünk alkotott a földön, annak van maradása, csak a jó hírünk, amit szereztünk, annak van állandósága, csak a szeretet, amit adtunk, az a múlhatatlan.

Ma a Nemzeti Örökség Intézete a Nemzeti Sírkertbe sorolt „okos parcellaköveket” helyez el. Az elhelyezésre kerülő, a védett sírokat jelölő parcellakövek, az elhunytak emlékére és tiszteletére szolgálnak, és fontos információt tartalmaznak a sírhoz látogatók számára.

A zsidóságnak az ősatyák idejéből eredő szokása, hogy emlékoszlopot állítson az elhunytak tiszteletére az irántuk érzett megbecsülés és elismerés jeléül, emlékük megőrzésére és végső pihenőhelyük megóvására, ahogy azt a Szentírás is számos helyen elénk tárja.

A bibliai korban a sírkő nevét mácévának hívták. Később kettős sírokba temetkeztek, amit családi síroknak, azaz máhpélának neveztek el. Ilyen helyen nyugszanak a zsidó vallás legnagyobbjai , Ábrahám, Izsák és Jákob. Ezek a különleges sírok nagyon fontos szerepet játszanak az emlékezésben és a zsidó közösség hagyományaiban, ugyanis a sírkövek gyakran jelölnek valamilyen zsidó vallási jelképeket vagy szimbólumot, amelyek mélyebb jelentéssel bírnak a temetőbe látogatók számára.

A QR kódok elhelyezése és használata a parcellaköveken segítséget ad a digitalizált információk gyors hozzáféréséhez, és segít megőrizni és megosztani az elhunytak történetét a sírhoz érkezők részére. Emellett azoknak is nagy segítség, akik család vagy történelmi kutatást végeznek.

Ezek a parcellakövek fontos szerepet játszanak a zsidó identitás megerősödésében és hozzájárulnak a történelmünk és kulturális örökségünk megőrzéséhez. Ugyanakkor gondoskodnak arról, hogy szeretteink emléke tovább éljen a közösségünk szívében és emlékezetében.

Fotók: NÖRI/Facebook

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
Vasárnap Udvaros Dorottyának tapsolhatunk a Rumbach-ban
Élet + forma
A gondolkodó, kísérletező rabbi: Darvas István 50 éves
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi az erkölcsről
2024. Január 27. / 19:52

Jonathan Sacks rabbi az erkölcsről