És jól tanítsd meg gyermekeidet…”

2024. Augusztus 14. / 15:28


És jól tanítsd meg gyermekeidet…”

A tudásnak elsőbbsége van a hittel szemben, – bizonyítja jelen írásában Szerdócz Ervin rabbi, – mert a hit lehet önámítás, de a tudás bizonyosság. Ezért a zsidók nem hiszik, hanem tudják Istent… tudják és tanulják!

A zsidó vallási szemléletben a hit másodlagos azért, mert a hit esetleges és viszonylagos.

Hihetünk abban, amiről utólag kiderül, hogy nem „hiteles”. „El”hihetünk olyant, ami hamis. Isten ki- és megismerhetetlen. Istent felfogni csak az általa kinyilatkoztatott „Tanach” (Tóra, a kanonizált próféták könyvei és „Írások”) és Talmud tanulása, tudása ismeretében lehet. A hit gyakran önámítás, a tudás bizonyosság! 

Jehusuá ben Nun, Mózes utóda, két férfit küldött kikémlelni a bevehetetlennek hit Jerikó városát. A két küldött Rácháb házában rejtőzött el a város rájuk vadászó királya elől. Rácháb ezzel köszöntötte a két embert: „Tudom, hogy Isten nektek adta ezt a földet. Félelem fogott el bennünket tőletek, s az ország lakóit közeledésetekre mind hatalmába kerítette a rémület.” (II. Józsua 9) Mit tudott Rachab a zsidókról, mitől állt el a lélegzete? Rachab a zsidó nép erősségéről, azaz a zsidók tudásáról hallott. Mert a zsidó szellemiségben nem a hitnek van elsőbbsége, hanem a tudásnak. A zsidók nem „hiszik”, hanem „tudják” Istent.

Simon ben Satach, i.e. II. században élt tanaita bölcs, miután a Szánhedrin (legfelsőbb bíróság) elnöke lett, egy sor újítást (tákáná) vezetett be az oktatás erősítésére.  Elrendelte a fiú gyerekek kötelező alapoktatását három éves koruktól fogva. Továbbá rendeletet hozott, hogy amennyiben taníttatásuk költsége meghaladja családja anyagi kereteit, a közöség köteles volt átvállalni azt. (Talm. Jer. Ketubot 8)

„Ezek a dolgok, amelyek gyümölcsit is élvezzük, és az eljövendő világra is hat: apa és anya tisztelete, jócselekedetek, korai érkezés a zsinagógába reggel és este, a vendéglátás, beteglátogatás, (szegény) lány kiházasítása, a halott elkísérése (temetése), elmélyedés az imában, béke közvetítése két ember között, és a Tóra tanulása mindezzel felér.” (Talmud Sábát 127a)

Michelangelo Buonarotti (1475-1564), korának legműveltebbnek tartott hölgyével Vittoria Colonnával titkos szövetséget kötött annak elérésére, hogy a „köznép” kaphasson lehetőséget az írás és az olvasás elsajátítására. Kezdeményezésük II. Gyula pápa (1443-1503) megtorlásától való félelmük miatt meghiúsult.

Az ember intellektualitás szintje, nem az olvasás, szövegértés, hanem a konkréttól való elvonatkoztató képességgel mérhető. Ismael ben Elisa rabbi I-II. században élt talmudtudós, tizenhárom (!) szabályt állított össze egy adott szöveg értelmezéséhez. Napjainkban csak az első kettő van gyakorlatban. „Kál huojmer”: könnyebbről nehezebbre, és a „Gezoro suvo”: két hasonlóból történő következtetés.

„Tanuld azt és őrizd őket hűségesen.” (V.M. 5/1.) Rambam (rabbi Mose ben Majmon 1137-1204) Misné Tóra Hilchot Talmud művében meghatározza: „egyharmad részben Írásbeli Tant, egyharmad Szóbeli Tant, egyharmad részben Bölcseletet, kell tanulni, hogy az ember megértse a kiinduló pontokat, egyes dolgot le tudjon vezetni a másikból, és össze tudja vetni őket. Meg kell, hogy értse a technikákat, melyekkel a Tóra értelmezhető. Meg kell tudnia határozni az alap erényeket, és meg kell tudnia állapítani mi a tilos és mi a szabad. Ez az, amit Gemarának hívunk.”

A világ népei, évezredeken keresztül sötét tudatlanságban és annak a hitében éltek, hogy „boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa”. A zsidók azzal a meggyőződéssel tanultak és tanulnak…hogy a tudás hatalom!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
10 zsidós dolog, amit eddig nem tudtál Supermanről
Zsidó világ
Bát micva és születésnap a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában
Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi a zsinagógák jelentőségéről