Az, aki képes álmodni, képes a jövőt keresni akkor is, amikor minden
kilátástalannak tűnik, aki hisz abban, hogy minden helyzetben lehet értelmesen
és felelősen élni, meglátja majd a fényt, mert ő maga gyújtja meg valójában.
A Hanuka idén december 18-tól december 26-ig (a zsidó naptár szerint
kiszlév 25-től tévét hónap 3-ig) tart.
Az ünnepi gyertyatartó első lángját december 18-án este, míg az utolsó,
nyolcadik lángot december 25-én este kell meggyújtani.
A Hanuka hetében József börtönéről olvasunk, amelyben mintha örökre ott
felejtették volna, a főpohárnok, akinek az álmát megfejtette, réges-régen nem
tud már róla, nincs senki, aki segíthetne rajta. Egészen addig, amíg a fáraó
álmot nem látott és a körülötte lévő udvari értelmiségiek nem tudták
megfejteni. Ekkor jöhet elő börtönéből József, a héber rabszolga.
Az álmok váltották meg őt a börtönből és tették azzá, aki. Az, hogy
megtanult odafigyelni mások álmaira. Amikor az előző hetiszakasz végén magára
hagytuk, láttuk, bezárult mögötte a sötétség és úgy tűnt, hogy az élete is
lezárult, hogy onnan, ahová most jutott, nincs kiút.
Úgy érezzük magunkat most sokan, ahogy József érezhette akkor. Hosszú
évekig tartó járványkorlátozások után, egy nemzedékkel, akit bezártunk két
évre, akik rosszkedvűek és a fiatalokhoz képest szokatlanul pesszimisták, a
háború hétköznapjait újra megszokva, ahogy már lassan nyolcvan éve még nem, a
pénz romlásával, ami végképpen kiszámíthatatlanná teszi az életünket, azt
fenyegeti, akinek volt ilyen, a tartalékokat, amivel biztonságot reméltünk
magunknak teremteni. Rosszkedvünk telét töltjük újra, rosszkedvünk sokadik
telét. Az egyetlen esélyünk, ha megkeressük, mi az, ami a mi dolgunk, amit
tényleg tehetünk, ami a mi saját álmunkból segít megérteni mások álmait, ha nem
szűnünk meg álmodni, mint József.
Ha, éppúgy, ahogy a Hanuka nagy hősei, meggyújtjuk a lángot, bármeddig
elég is, égjen. Aztán bízunk a csodában, amely sem József, sem a Makkabeusok
számára nem maradt végül el. Nem fog elmaradni számunkra sem, azt a területet,
amelyet belátunk, bevilágítja majd.
Ez a munkánk, apró lángokat gyújtani a közvetlen közelünkben lévők
számára, naponta egyre többet. És a lángok majd lassan összeérnek. Az, ha
tudjuk, mekkora sötétség vette körül Józsefet, mennyi esélyük volt a
Makkabeusoknak, segít: a kevesek győztek a sokakon, a gyengék az erőseken akkor
is. És az egy napra beosztható láng nyolc napon át is kitartott.
Aki álmodik,
aki lángot gyújt, bízik és magában hordja a fényt. Idén Hanuka szombatja,
amikor a József megváltását olvashatjuk a Tórából, újhold napjára és karácsony
első napjára, december 24-re esik, ilyenkor három Tórából olvasunk, szombatra, újholdra,
hanukára. Az újhold a minden távozó és érkező hónappal esedékes megújulás
ünnepe, az elfogyó és feltámadó holdé, a zsidóság állandó feltámadásának képéé.
És közben még az ádventi fények is égnek és szombat este, hávdálá után,
keresztény honfitársainknak hála, a karácsony fényei. Ezek a fények is
összeérnek nemsokára.
Boldog ünnepet kívánunk!
