Az erdélyi Kissármás és Pusztakamarás között 126 nagysármási zsidót végeztek ki magyar katonák 1944. szeptember 16-17-én. A zilahi csendőrzászlóalj és a m. kir. 2. honvéd páncéloshadosztály által elkövetett tömeggyilkosság legfiatalabb áldozata egy egyéves csecsemő, a legidősebb mártír egy 83 éves férfi volt. Erről a mészárlásról szól Kovács Szabolcs, Tóth Helga és Vig Emese 21 perces dokumentumfilmje, amely október 31-én került föl a YouTube-ra.
„Ez a csak interneten, most megjelent kötet rettenetesen fontos dolgokat mond el etnikai kontaktzónákról, népirtásról, háborúról, magyar-román viszonyról. Háromszáztizenkét oldal filológiai aprómunka, két ország bírósági eljárásai, hazugságok, félelmek és diktatúrák: akikkel szemben a másik oldalon 126 áldozat áll, köztük az egyéves Emster Ráhel és a nyolcvankét éves Rosenfeld Dávid; nem mintha egy negyven- vagy hatvanéves ember megölése bocsánatosabb bűn lenne" – írta Kovács Szabolcs egri doktorandusz A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.) – Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában című kötetéről Ablonczy Balázs történész a Facebook-oldalán.
Mint Ablonczy kifejtette: Nagysármás nem került vissza Magyarországhoz a második bécsi döntéssel, viszont a honvédcsapatok az 1944 őszi magyar-román háborúban megszállták (és Kovács Szabolcs rögtön az elején elmondja, miért nevezi megszállásnak és nem visszafoglalásnak vagy egyébnek: többek között azért, mert a benne résztvevő honvédtisztek is így hívták, és hivatalos irataikban is így szerepelt). A helyi zsidókat már szeptember 9-én egy helyi bakter házából rögtönzött gettóba terelték. 1944. szeptember 16-án a mezőségi község 195 fős zsidó közösségéből helyben maradt 126 embert szekérre rakták azzal, hogy Kolozsvárra viszik őket. Éjszaka, nem messze a falutól, a Kissármás és Pusztakamarás közti, Sóskút nevű határrészen a zilahi csendőrzászlóalj csendőrei, és a m. kir. 2. honvéd páncéloshadosztály katonái tömegsírba lőtték őket.
Az Egerben doktoráló történész nemcsak az eljárásokra kíváncsi, amelyeket Kolozsváron és Budapesten folytattak le (és amelyekről elmondja, hogy nem voltak, khm, a jogszerűség mintapéldái: tud a verésekről és a kényszerítésekről is), és amelyek nyomán végrehajtott halálos ítéletek születtek. A szerző a település és a régió hihetetlenül bonyolult viszonyait is bemutatja: az ukrajnai frontról átirányított katonák brutalizációját, a nagysármási helyi elitek kooperációját az aktuális hatalommal és túlélési stratégiáikat, a település hirtelen határmentiségét, a törékeny etnikai egyensúlyhelyzetet és az erre adott válaszokat – írta Ablonczy Balázs.
Kovács Szabolcs, Tóth Helga és Vig Emese 21 perces dokumentumfilmet is készített az egri doktorandusz kutatásai alapján, amely pár nappal ezelőtt került föl a YouTube videómegosztóra:
A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.) – Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában című, a Clio Intézet által kiadott kötet EZEN A LINKEN olvasható.
(Címlapkép: a kivégzett mártírok emlékműve. Forrás: részlet a filmből)