Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (119. rész) – Feleki(y) László

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az Egyenlőség 1938. augusztus 25-én az alábbi kis hírt közölte: „Régi, megkapóan szép esküvőre emlékeztetett az a kép, amelyet a Dohány-utcai templomban a múlt vasárnap láttunk. Budapest gyermekvilágának a kedvence, Lakner bácsi leányát, Líviát vezette oltárhoz Feleki László okleveles vegyész és zeneszerző.”

Sorozatunk mai szereplője a vőlegény, Feleki (máskor Feleky) László zongorista és zeneszerző. (Feleségének és híres apósának – mindketten ott voltak az OMIKE Művészakciójában – életírásával még adós vagyok.)

Budapesten született 1912. március 29-én. Vegyész pályájáról nem gyűjtöttem adatokat. Zenei szerepléséről az első hír a Budapesti Hírlap 1933. június 13-i számában volt található. A tudósítás a lapban arról szólt, hogy a Belvárosi Színházban rendezett „mozgásművészeti előadás” zenei kíséretét „Feleki László szerzette, illetve állította össze”.

Feleki maradt a következő években a színházi kísérőzenék műfajánál és talán ez vezetett el egy, az életét hosszú időre meghatározó találkozásig. A Magyarság 1935 március 12-én „erről” egy kis színházi tudósítást közölt:

„Lakner bácsi Gyermekszínháza mindig újabb és újabb meglepetéssel kedveskedik közönségének. A Drága nagymama szerepében Küry Klára lépett színpadra. […] Meg kell említenünk Pécsi Gizit, az új primadonnát, Ruttkay Évit, Forgács Jancsit, a kisinast … Az előadást Feleky László és zenekara kísérte.”

1935 és 1938 között Feleki szinte az összes Lakner Artúr rendezte gyermekszínházi előadás – pl. a Hamupipőke, Majd a Zsuzsi, a Csipkerózsika – zenei vezetője, zeneszerzője volt. De nemcsak a színházi előadásokban vett részt. Az Újság 1935 novemberében beszámolt az „Édes mostoha” film bemutatójáról, amelyen egyébként Horthy Miklós is részt vett. A film „Vasárnap délután” című slágerét „Feleky László, a fiatal zeneszerzőtehetség komponálta, akire szép jövő vár”.

A színházi zenélés mellett Feleki továbbra is maradt a filmzenénél. Így például 1936 júliusában egy Harmath Imre és Lakner Alfréd által készített filmszkeccsben játszott, tudósított a Budapesti Hírlap, „amelyben Feleky László a zenekarban önmagának filmmásolatával zongorázik együtt”. A népszerű Harmath Imrével tartós munkakapcsolatot sikerült kialakítania, erre utal az is, hogy még 1939-ben is ő szerezte egy új operettjének zenéjét. Sikerült még további művészeti programokban részt vennie, és ez felkeltette a szélsőjobboldali Magyarság figyelmét. Többször meg is támadta az újság, így például 1940 januárjában, majd júniusában. Ez utóbbiból idéznék:

„A közeljövőben megjelenő magyar film pikantériája, amelynek zenéjét Dolecskó Béla és Feleki László szerezték. A szerződuóból Feleki László nem kamarai tag és zsidó. Zeneszerzői tevékenysége mellett még arra is volt ideje, hogy filmzenekarban zongorázzék, amiért már fel is jelentették a Kamaránál.”

Feleki 1942 és 1944 között szerepelt az OMIKE Művészakció műsorában. Először Rákos Tibor operetténekes 10 éves jubileumi hangversenyének volt a zenei kisérője, majd Lakner bácsi gyermekelőadásaiban – A kis csavargó, Édes mostoha, Janika, Vera vagy Veronika – volt zeneszerző és karmester.

Kényszerű szünet után – ennek részleteiről nincs adatom – az Erdély című lap közölt 1945. április 21-én egy. bizonyos értelemben furcsa hírt: "A közeli napokban a nagyváradi színház operettegyüttese ősbemutatót rendez. Feleki László aradi zeneszerző ’Vera, vagy Veronika’ című operettjének lesz az eredeti bemutatója s a színház a darabnak nagy sikert jósol.”

1946-ban számos hirdetés volt található olyan esti és délutáni előadásokról, matinékról, amelyekben Feleki László jelenlétéről, szerepléséről szólt operettszínházban, vendéglőkben. Közöttük volt az is, amely arról számolt be, hogy felújítják a Pál utcai fiúkból készült színdarabot, amelyet Lakner Lívia rendez, aki „Feleky László a kitűnő komponista felesége”.

A Színház 1947. januárjában már arról számolt be, hogy színésztársaival együtt Párizsban várja amerikai hajójegyét. Nem dologtalanul várakozott Párizsban, mert mint ez a lap egy hónap múlva írja: „a Folies Bergére igazgatója három zeneszámát megvette a színház revüjéhez és négy slágerét a párisi rádió lemezre vette”.

1947 márciusától New Yorkban lép fel és itt is szerepel a továbbiakban. Az utolsó hír erről 1964-ben kelteződött az Ember című amerikai-magyar lapban, egy New Yorki zenés estről, ahol zongorakisérőként lépett fel.

1971-ben hunyt el New Yorkban

Képek:

1.) Portré. hangosfilm.hu
2.) Feleki László és Lakner Lívia eljegyzési képe. Színházi Élet, 1938. 25 Angelo fotó
3.) OMIKE Művészakció, 1944. januári műsorközlő lap
4.) Színház, 1946