Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (119. rész) – Feleki(y) László

2022. Június 29. / 20:45


Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (119. rész) – Feleki(y) László

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

feleky-omike-cimlap.png

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az Egyenlőség 1938. augusztus 25-én az alábbi kis hírt közölte: „Régi, megkapóan szép esküvőre emlékeztetett az a kép, amelyet a Dohány-utcai templomban a múlt vasárnap láttunk. Budapest gyermekvilágának a kedvence, Lakner bácsi leányát, Líviát vezette oltárhoz Feleki László okleveles vegyész és zeneszerző.”

Feleki László mozgófilm.hu (002).jpg

Sorozatunk mai szereplője a vőlegény, Feleki (máskor Feleky) László zongorista és zeneszerző. (Feleségének és híres apósának – mindketten ott voltak az OMIKE Művészakciójában – életírásával még adós vagyok.)

Budapesten született 1912. március 29-én. Vegyész pályájáról nem gyűjtöttem adatokat. Zenei szerepléséről az első hír a Budapesti Hírlap 1933. június 13-i számában volt található. A tudósítás a lapban arról szólt, hogy a Belvárosi Színházban rendezett „mozgásművészeti előadás” zenei kíséretét „Feleki László szerzette, illetve állította össze”.

Feleki maradt a következő években a színházi kísérőzenék műfajánál és talán ez vezetett el egy, az életét hosszú időre meghatározó találkozásig. A Magyarság 1935 március 12-én „erről” egy kis színházi tudósítást közölt:

„Lakner bácsi Gyermekszínháza mindig újabb és újabb meglepetéssel kedveskedik közönségének. A Drága nagymama szerepében Küry Klára lépett színpadra. […] Meg kell említenünk Pécsi Gizit, az új primadonnát, Ruttkay Évit, Forgács Jancsit, a kisinast … Az előadást Feleky László és zenekara kísérte.”

1935 és 1938 között Feleki szinte az összes Lakner Artúr rendezte gyermekszínházi előadás – pl. a Hamupipőke, Majd a Zsuzsi, a Csipkerózsika – zenei vezetője, zeneszerzője volt. De nemcsak a színházi előadásokban vett részt. Az Újság 1935 novemberében beszámolt az „Édes mostoha” film bemutatójáról, amelyen egyébként Horthy Miklós is részt vett. A film „Vasárnap délután” című slágerét „Feleky László, a fiatal zeneszerzőtehetség komponálta, akire szép jövő vár”.

Feleki és L. L_.jpg

A színházi zenélés mellett Feleki továbbra is maradt a filmzenénél. Így például 1936 júliusában egy Harmath Imre és Lakner Alfréd által készített filmszkeccsben játszott, tudósított a Budapesti Hírlap, „amelyben Feleky László a zenekarban önmagának filmmásolatával zongorázik együtt”. A népszerű Harmath Imrével tartós munkakapcsolatot sikerült kialakítania, erre utal az is, hogy még 1939-ben is ő szerezte egy új operettjének zenéjét. Sikerült még további művészeti programokban részt vennie, és ez felkeltette a szélsőjobboldali Magyarság figyelmét. Többször meg is támadta az újság, így például 1940 januárjában, majd júniusában. Ez utóbbiból idéznék:

„A közeljövőben megjelenő magyar film pikantériája, amelynek zenéjét Dolecskó Béla és Feleki László szerezték. A szerződuóból Feleki László nem kamarai tag és zsidó. Zeneszerzői tevékenysége mellett még arra is volt ideje, hogy filmzenekarban zongorázzék, amiért már fel is jelentették a Kamaránál.”

Feleki 1942 és 1944 között szerepelt az OMIKE Művészakció műsorában. Először Rákos Tibor operetténekes 10 éves jubileumi hangversenyének volt a zenei kisérője, majd Lakner bácsi gyermekelőadásaiban – A kis csavargó, Édes mostoha, Janika, Vera vagy Veronika – volt zeneszerző és karmester.

feleki-1944. január - 22.jpg

Kényszerű szünet után – ennek részleteiről nincs adatom – az Erdély című lap közölt 1945. április 21-én egy. bizonyos értelemben furcsa hírt: "A közeli napokban a nagyváradi színház operettegyüttese ősbemutatót rendez. Feleki László aradi zeneszerző ’Vera, vagy Veronika’ című operettjének lesz az eredeti bemutatója s a színház a darabnak nagy sikert jósol.”

1946-ban számos hirdetés volt található olyan esti és délutáni előadásokról, matinékról, amelyekben Feleki László jelenlétéről, szerepléséről szólt operettszínházban, vendéglőkben. Közöttük volt az is, amely arról számolt be, hogy felújítják a Pál utcai fiúkból készült színdarabot, amelyet Lakner Lívia rendez, aki „Feleky László a kitűnő komponista felesége”.

Feleki László Színház 1946_.jpg

A Színház 1947. januárjában már arról számolt be, hogy színésztársaival együtt Párizsban várja amerikai hajójegyét. Nem dologtalanul várakozott Párizsban, mert mint ez a lap egy hónap múlva írja: „a Folies Bergére igazgatója három zeneszámát megvette a színház revüjéhez és négy slágerét a párisi rádió lemezre vette”.

1947 márciusától New Yorkban lép fel és itt is szerepel a továbbiakban. Az utolsó hír erről 1964-ben kelteződött az Ember című amerikai-magyar lapban, egy New Yorki zenés estről, ahol zongorakisérőként lépett fel.

1971-ben hunyt el New Yorkban

Képek:

1.) Portré. hangosfilm.hu
2.) Feleki László és Lakner Lívia eljegyzési képe. Színházi Élet, 1938. 25 Angelo fotó
3.) OMIKE Művészakció, 1944. januári műsorközlő lap
4.) Színház, 1946

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Élet + forma
Oscar-díjas filmrendező részesül Mensch-díjban
Hírek, lapszemle
Zsidózás a Blahán: folyik a nyomozás, gyanúsított még nincs