Harsányi László: Löffler Ervin (1922–2012) – Az OMIKE-től a norvég kortárs szobrászatig

A közelmúltban megjelent Egy szippantásnyi oxigén című könyvsorozatom első kötete. A könyv az e felületen is bemutatott művész-életutakra alapozva adott áttekintést az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) Művészakciójának (1939-1944) énekeseiről és táncosairól. Heteken belül nyomdába kerül a második kötet, amelyben a Művészakció zenészei szerepelnek.

Még mindig van lehetőség újabb művészek, színészek és képzőművészek bemutatására a következő könyvek elkészülte előtt, ezzel kibővítve a tervezett új kötetek majdani szereplőinek körét. Természetesen a kötetek megjelenése nem kell, hogy e kutatómunka befejezését jelentse,

„Ervin Løffler a kortárs norvég szobrászat kiemelkedő alakja, életrajza ismert körvonalai ellenére misztikumot áraszt” – írta rövid életrajzának bevezetőjében egy norvég forrás.

A hazai sajtóban a szobrász neve először 1941 decemberében jelent meg az Újságban, amely így írt a Festő- és Szobrászképző Iskola kiállításáról: „Löffler Ervin túlzott méretű és formázatú ülő női alakjában … érzünk tehetséget”. Néhány hónappal később a Múlt és Jövő számolt be a MIEFHOE (Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete) egy kiállításáról, amelyen a különböző művészeti műhelyek fiatal zsidó művészei mutatkoztak be. A lap így írt erről:

„Löffler Ervin Női aktja nemcsak nagy méreteivel, hanem a formák dinamikus hatásával emelkedik ki a kiállítás anyagából.”

1941-ben Löffler részt vett az OMIKE Művészakció második kiállításán egy gipsz Férfifej bemutatásával.

A háború alatt – bizonytalan források szerint – egy budapesti rajziskolában tanult.

Miután a második világháború után menekültként érkezett Norvégiába, 1947-ben felesége mellszobrával debütált a neves éves Høstutstillingen kiállításon. 1960-ig a norvég szobrászegyesület, a Norske Billedhuggere asszisztenseként dolgozott. Asszisztensi munkássága alatt neves norvég művészek környezetébe került, és műveiben a klasszikus figuratív stílust választotta.

A norvég – artsy.net – forrás a következő éveket így foglalta össze, nem túl egyértelműen:

„Az 1959 és 1969 közötti szobrászati szünet után Løffler megújult lendülettel tért vissza a művészet világába, és művészi kifejezésmódjában az absztrakciót alkalmazza. Bár munkái formai hasonlóságokat mutatnak Henry Moore és Hans Arp szobraival, Løffler alkotásai mind kivitelezésükben, mind konceptuális alapjukban megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek.”

Ugyanez az elemzés a norvég kortárs szobrászat szemszögéből így értékelt:

„Løffler különálló és független figuraként jelenik meg. Művészetében organikus és zárt formák jelennek meg, alapvető ihletet merítve az emberi és állati testekből.”

Løffler 1970 és 1973 között magyar ösztöndíjat kapott, amely lehetővé tette számára, hogy Budapesten folytathassa alkotói tevékenységét. 1975-ben hároméves norvég állami ösztöndíjat kapott, majd 1978-ban a norvég állam garantált számára jövedelmet. Ezek az ösztöndíjak lehetőséget biztosítottak számára, hogy kis modelljeit nagyobb formátumokba méretezze, és részt vegyen a toszkániai Pietrasantában található workshopokon. Pályafutása csúcsát egy nagyszabású kiállítás jelentette a rangos norvég intézményben, a Kunstnernes Husban 1977-ben.

A művész munkáiban visszatérő motívumok a lovak lovasok, zenészek (nevezetesen hegedűsök és csellisták), akikről élénk absztrakciókat alkotott poliészterből, márványból és bronzból. Ezek az ívelt és gyakran jazzes szobrok a forma egyedi felfedezései.

Ervin Løffler művei megtalálhatók a KORO közgyűjteményében; az Észak-norvég Művészeti Múzeumban, Tromsøben; a Museo dei Bozettiben, Pietra Santa-ban, Olaszországban; az oslói és bergeni városi gyűjteményekben, valamint a Norvég Nemzeti Művészeti Múzeumban.

Munkái olyan jelentős nemzetközi művészeti vásárokon szerepeltek, mint a Frieze London és az Independent New York.

Képek:

1.) Fotóportré, Ághegy, 2012.
2.) Madár 1973. nasjonalmuseet.no
3.) Művészeti katalógus. 1982.
4-5.) Ló. 2002-2005, formue.no
6.) A művész alkotás közben, formue.no