Megemlékezés a sárbogárdi zsinagógában

Sárbogárd zsidó közössége a második világháború során szinte teljesen megsemmisült, ám emléke és öröksége nem merült feledésbe. Ennek egyik legfontosabb szimbóluma a város egykori zsinagógája, amely Fejér vármegye egyetlen eredeti formájában fennmaradt zsidó imahelye. Az épület az Alba Régió Kulturális Alapítvány évek óta tartó munkájának köszönhetően ma már ismét kulturális eseményeknek ad otthont.

Június közepén immár negyedszer tartottak holokauszt megemlékezést, a hívószavak ezúttal is a „Múlt, jelen, jövő”  voltak. Az esemény keretében megemlékeztek a holokauszt áldozatairól, hangsúlyozva a közösségi párbeszéd kiemelt szerepét. A program a zsidó temetőben kezdődött, majd a résztvevők átsétáltak a zsinagógához, amely hosszú idő után ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt.

A zsinagóga kívülről. Forrás: feol.hu

Az eseményen részt vett Fináli Gábor rabbi és Klavanszkij Anatolij kántor, akitől a gyászimát hallgathatták meg a jelenlévők. A zenei programban közreműködött Beke Farkas Nándor, valamint Masa Tamás és Masa Anita a Sabbathsong klezmer zenekarból, továbbá Nyári Károly előadóművész is.

A zsinagógában két kiállítást is megtekinthettek a résztvevők. Az egyik Alpern Bernadett fotóin keresztül mutatta be a magyarországi zsinagógák elmúlás és emlékezés közötti állapotát, míg a másik Lakk Norbert kutatásai alapján a sárbogárdi zsidó közösség életét, ünnepeit és tragédiáját tárta fel.

A rendezvény fővédnöke Maya Kadosh, Izrael budapesti nagykövete volt, aki ugyan személyesen nem tudott jelen lenni, de támogatása szimbolikus jelentőséggel bírt. A megemlékezésen beszédet mondott Prof. dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint Sükösd Tamás polgármester is, akik hangsúlyozták: a múlt megértése és a közös emlékezés adhat alapot a jövő békéjéhez és együttéléséhez.

"Összejöttünk sárbogárdi hittestvéreink deportálásának 81. évfordulóján, hogy közösen hajtsunk fejet és lerójuk kegyeletünket a Sárbogárdról elhurcolt nők, gyermekek és idős emberek, a munkaszolgálatra kényszerített férfiak emléke előtt" - mondta a Mazsihisz elnöke, majd azzal folytatta, hogy az elvakult gyűlölet a holokauszt alatt felülírta az évszázados együttélést és azt, hogy 16 sárbogárdi zsidó hős esett el az első világháborúban. 

A helyi zsidók gettósítására 1944. május 19. és 20. került sor. A gettó néhány kijelölt csillagos házból állt. Június 26. és 30. között beköltöztették a környező települések zsidó lakosságát is. Egy túlélő erről így emlékezett: „Mikor hajtottak ki a faluból, ahogy visszaemlékszem, egy része az embereknek nevetett, egy része sírt. Hogy ki mennyire sírt, és ki mennyire örült ennek a dolognak, ezt ma már nem tudnám elmondani.” Július 1-én mindenkit Kaposvárra szállítottak. Innen deportálták őket négy nappal később Auschwitzba, ahonnan kevesen tértek vissza.

Kiállítás a helyi zsidóság történetéről. Forrás: feol.hu

"Gondoljunk mártírjainkra, azokra, akik Sárbogárdot tekintették otthonuknak, de nem adatott meg nekik, hogy itt nyugodjanak. Azokra, akiknek sírjai, ha vannak egyáltalán, szétszórva találhatók szerte a nácik által megszállt Európában. Csendesítsük el gondolatainkat egy pillanatra és idézzük fel emléküket" – zárta beszédét dr. Grósz Andor, majd felhívta rá a figyelmet, hogy habár vissza nem hozhatjuk elvesztett szeretteinket, de miénk a felelősség, hogy megtanítsuk gyermekeinket a tiszteletre, együttérzésre és az emlékezés fontosságára.

Zucker-Kertész Lilla