Ma 120 éve születetett Rejtő Jenő

A magyar irodalom legemlékezetesebb nyitó dialógusa bizonyosan úgy kezdődik: Uram, a késemért jöttem. A légiós ponyvaregények géniusza, nemzedékek sorának megnevettetője az ezredforduló után bebocsátást nyert – az olvasói szívek tízezrei után – a magas irodalomba is.

Reich Jenő néven született az Erzsébetvárosban 1905-ben, ugyanabban az évben, mint József Attila. Volt színész, bokszoló, matróz és heringhalász, továbbá oprettlibrettók, kabaréjelenetek és légiósregények szerzője a nem egészen 40 év során, amennyi megadatott számára. Élete jelentős részben ismeretlen, sok legenda és kevés bizonyított tény áll rendelkezésünkre, de a helyzet lassan változik, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kutatója, Thuróczy Gergely kutatásainak köszönhetően. 

Már az ’56 utáni létező szocializmus idején bevett és népszerű szerző lett újra, több generációt vitt el az olvasáshoz, poénjai a közös magyar tudáskincs részévé váltak. Az ezredforduló óta az akadémiai elismerés kapui is megnyíltak előtte, szépirodalmi klasszikussá lett.

A háború alatt, 1942-ben jelentette fel egy szélsőjobboldali újság, tudatva a hatóságokkal, hogy Rejtő még mindig ott ülhet a kávéházban zsidó létére és nincs a fronton munkaszolgálatosként. A hatóságok intézkedtek: Rejtő Jenő 1943 első napján az ukrán fronton legyengülten, betegen életét vesztette.

Művei sok nemzedéken keresztül élték túl alig 38 éves írójukat. Rejtő Jenőt senkinek nem kell Magyarországon bemutatni. Velünk van. 

Rejtő figurája még ma sem kopott meg

1994-ben Erzsébetváros önkormányzata emléktáblát állított szülőháza falán, 2001 óta pedig internetes népi kezdeményezésre a Szövetség utcának ez a szakasza, illetve a Hevesi Sándor tér egy része Rejtő Jenő nevét viseli.

2015-ben jelent meg Az ellopott tragédia című kötet, amely a 2003-ban rendezett emlékkiállítás anyagát tartalmazta, 2016-ban pedig A megtalált tragédia címmel adták ki addig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeit, fiatalkori verseit, levéltári dokumentumokkal és fotókkal. Piszkos Fred történetét hangoskönyvben is élvezhetjük Bodrogi Gyula tolmácsolásában és készül Varsányi Ferenc rendező Piszkos Fred közbelép című animációs filmje.

Egyik leghíresebb figurájának, Piszkos Frednek is szobrot állítottak, sőt: Kolodko Mihály a 14 karátos autóról is alkotott egy miniszobrot, ami a Hevesi Sándor téren „száguldozik”.

Sokan és sokféleképpen dolgozták föl Rejtő Jenő műveit: számos műfajban a hangoskönyvtől a színdarabokon át a képregényekig és az animációs filmekig terjed a skála. (Az alábbi videóban érdemes meghallgatni Rudolf Péter előadásában a Vesztegzár a Grand Hotelben első fejezetét. 

Sír (a) felirat

Ki itt nyugtalankodik csendesen,
Író volt és elköltözött az élők sorába.
Halt harminchat évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott Néhány lapot.
S mikor kinevették:
Azt hitte, hogy kacagtatott.
Most itt fekszik e nehéz
Temetői hant alatt,
Zöld koponyáján kiüt a csira
És azt álmodja, hogy él.
Szegény. Béke hangjaira!
Ámen.