Egy zsidó, aki hitt a csodákban: Elhunyt Roth Tibor, a Brassói Zsidó Hitközség korábbi elnöke

2022. Május 19. / 20:14


Egy zsidó, aki hitt a csodákban: Elhunyt Roth Tibor, a Brassói Zsidó Hitközség korábbi elnöke

Áldott az igaz bíró! Megrendültén értesültünk arról, hogy nyolcvanhét éves korában tegnap elhunyt Roth Tibor, az erdélyi magyar és magyar-zsidó közösség kiemelkedő személyisége, aki három évtizeden át volt a brassói zsidó közösség vezetője. Egy sokat szenvedett nemzedék különösen sokat szenvedett tagja volt, aki 2020-ban megkapta Erdély egyik legszebb városának, Brassónak a  díszpolgári címét. Legyen lelke bekötve az élők kötelékébe!

,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
(Brassai Viktor)

Roth Tiborra egy korábbi interjúnkkal emlékezünk, melyet kollégánk Paszternák Tamás készített 2010-ben:

Erdélyben születtem, egy Zsil-völgyi bányászvároskában, 1935-ben, ahonnan 1941-ben az Antonescu kormány zsidótörvényei következményeként kilakoltattak. „Rövid” gettózás után anyámmal Aradra költöztünk, ugyanis nagyszüleim családja odavalósi volt.

rith-tibor-gyász.jpg

Édesapámat a "vasgárdisták" már előzőleg elhurcolták és a szebeni börtönbe zárták, mint az akkori fasiszta rendszer elleni “felbujtót”. Nyolc évvel később a kommunista kormány proletár diktatúrája tartóztatta le apámat, mint „földesurat”, ugyanis az Auschwitzba elhurcolt és ott meggyilkolt családunk közös vagyonát kezelte fél évig Szatmáron. Jómagam “szégyenletes burzsujszármazásomat” takargatva elvégeztem egyetemi tanulmányaimat, mérnök lettem, és egy véletlen folytán Brassóba kerültem. Alig 21 évesen kezdtem meg szakmai pályafutásomat 1956-ban. Azóta folyamatosan dolgozom, tehát 54 éve. Mindenféle beosztásban működtem: voltam mester, végül műszaki igazgatója egy 25000 dolgozót foglalkoztató autógyárnak, egyetemi előadó majd kutatóintézet vezetője. A rendszerváltáskor “maszek” lettem, azóta saját vállalataimat “menedzselem” – sok kudarccal, de pár sikerrel is, úgyhogy a végeredmény pozitív.

Melyek voltak a brassói közösség életének legfőbb állomásai?

Brassó, Erdély legszebb és legdélebbi fekvésű városa. Lakossága 1/3 német, 1/3 magyar, 1/3 román nemzetiségű és kultúrájú volt századokon át. A zsidókat a teljhatalmú németek által vezetett helyi kormányzat nem tekintette kívánatos polgároknak, így az első zsidó letelepedők csak 1807-ben kaptak erre engedélyt. Érdekes megjegyezni, hogy az első zsidó lakosok nem északról, Erdélyből vagy Magyarországról származtak, hanem ellenkezőleg délről, Bukarestből menekültek az ott dúló pestisjárvány elől.

Az 1826-ban alakult hitközség első elnöke, Áron Ben Jehuda 25 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, majd hivatalában, fia Aronsohn Lobel követte. 1877-ben megalakult egy ortodox hitközség is, kevesebb hívővel. Az úgynevezett “kongresszusi” hitközség első rabbija Dr. Papp Lajos volt. A századfordulón, épült Baumhorn Lipót tervei alapján, a ma is működő kiválóan szép templomunk. A két hitközségnek két temetője, két temploma (az ortodox templom bár jóval később-1926-ban épült – de már romos) és egy, 1868-ban alakított iskolája volt. Brassóban nem élt nagyszámú zsidó közösség. A ’40-es évek végén mintegy 4000 zsidó élt a varosban, azóta ez a szám fokozatosan csökkent főként, a majdnem folytonos alijázás következményeként. 1949-ig, amikor a kommunista kormány betiltotta a cionista szervezeteket, lelkes ifjúsági mozgalmak készítettek elő a brassói fiatalokat az eljövendő Izrael Állam építésére és védelmére.

A teljes interjú / IDE KATTINTVA olvasható el

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Irodalmi zarándokutat terveznek Radnóti Miklós nyomában
Közélet
Doktor Moll: Vödröt a kézbe, és irány takarítani!

Kommentek