„Minden újságíró új remény
és minden szerkesztő újabb csalódás” – száztíz éve, 1911. október 29-én hunyt
el Pulitzer József ismertebb nevén Joseph
Pulitzer magyar születésű amerikai sajtómágnás, az újságíróknak adható legrangosabb
szakmai kitüntetés, a Pulitzer-díj alapítója.
Volt katona az amerikai polgárháborúban, volt hajléktalan is átmenetileg, volt botrányújságok tulajdonosa, a korrupció elleni harc bajnoka és az amerikai újságírás történetének megkerülhetetlen figurája a makói zsidó családból indult Joseph Pulitzer, Pulitzer József.
A család már Pulitzer kora
gyerekkorában elköltözik Makóról Pestre, ahol a tehetős kereskedő édesapa
mindent megtesz fia taníttatásáért. Miután ő meghal, a család gyorsan
elszegényedik, József pedig 17 évesen elindul a polgárháború által dúlt
Egyesült Államokba, ahol katonaként szolgál a polgárháborúban.
Utána sok mindennel
próbálkozik, de a fizikai munkához nincs kitartása és túlzottan öntudatos
ahhoz, hogy hagyjon magának parancsolgatni, így sűrűn változtat munkahelyet,
egy időben a hajléktalanság küszöbére kerül.
Váratlan szerencsével
helyezkedik el annál a lapnál riporterként, amelyben első cikkét közölte, és
amelynek később a tulajdonosa lesz.
Harmincéves korára tehetős
emberré válik, ekkortájt veszi meg a New York World-öt, egy nem túl nagy
példányszámú lapot, amellyel csodát művel: az általa bevezetett
szenzációhajhász stílus, a kisemberek érdekeit védő populizmus meghatványozza
az újság olvasótáborát: ez a hangvétel, túlzásai ellenére, az amerikai
demokratikus nyilvánosság ethoszának is fontos részévé vált, a tényfeltáró
újságírás egyik fontos műhelyévé. Ugyanakkor színes képregényt is a New York World közölt először. Theodore Roosevelt elnök is perelte a lapot,
de sikertelenül.
Hatalmas munkatempója
gyorsan roncsolta Pulitzer amúgy is gyenge egészségét, 1911-ben, hatvannégy
éves korában meghalt. Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta.
Az ő felajánlásából
alakulhatott meg a Columbia Egyetem híres újságíró-iskolája és az általuk
kiadott Pulitzer-díj a halála után. A díj, amelyet immár nem csak újságírók, de
művészek is megkapnak.
Az amerikai újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit, a Pulitzer-díjakat 1917-ben adták át első alkalommal.
Pulitzer állítólag egy
ízben, arra a kérdésre, hogy miért kedves a legzöldfülűbb újságíróval is,
miközben a szerkesztőkkel kíméletlen, azt felelte, hogy „Minden újságíró új
remény és minden szerkesztő újabb csalódás”.
