Pestről a cionista gyökerekig: Digitalizálták Herzl Tivadar naplóját Izraelben

Izraelben a Cionista archívum digitalizálta és hozzáférhetővé tette az államot megálmodó, Magyarországon született Herzl Tivadar naplóját.

Az archívum munkatársainak "Herzl online " nevű digitalizációs projektje teljes terjedelmében, héber fordítással és keresési lehetőséggel teszi hozzáférhetővé Herzl eredeti naplóit az erre létrehozott honlapon. 

A sűrűn írt sorok közül Herzl később kihúzott több száz szót, - de ezek olvashatóak maradtak, – s segítségükkel is betekinthetünk gondolatainak formálódásába.

Herzl a naplóban szereplő szavak közé számokat is beiktatott, amelyeket titkos kódként használt, a 401 például a cionista mozgalmat jelölte. "Herzl tiszta szívből hitt a technológia társadalomformáló erejében, s a zsidó államot az innováció zászlóshajójakét képzelte el. Bizonyosan lelkesítette volna az a lehetőség, hogy írásait közvetlenebbül, teljesebben és pontosabban kapcsolják össze a nyilvánossággal " – mondta a digitalizálást vezető Ardon Bar-Hama.

"Az izraeli társadalmat megrázó időkben fontos, hogy visszatérjünk a cionista gyökerekhez és ahhoz az eszményi társadalomhoz, amelyre Herzl törekedett" – méltatta a vállalkozást Dror Morag, a Cionista világszervezet alelnök-helyettese.

A szövegből nyomon lehet követni Herzlnek a zsidók helyzetének megoldására tett kísérleteit. 

"Meg akartam találni az utat a pápához, és azt mondani neki: segíts nekünk az antiszemiták ellen, én pedig egy nagy mozgalmat indítok a zsidók szabad és méltóságteljes megkeresztelkedésére. " – írta az egyik oldalon. "Talán meg tudnánk termékenyíteni a sivatag földjét a Nílus segítségével! " – vélekedett egy másik helyen már az Izrael földjére vándorlás lehetőségéről.

"Elviselhetetlen hőségben utaztunk vonattal Jeruzsálembe. A szűk és zsúfolt fülkében ülés valóságos kínzás volt. A császár azt mondta: a lehető legforróbb időjárásba csöppentünk. A találkozás napja rendkívül nehéz volt. Ramla közelében megmértük a hőmérsékletet, 31 fok árnyékban, 41 a napon " – írta 1898-as, a mai Izrael földjén tett látogatásáról, amikor találkozott II. Vilmos német császárral.

"Még most, elhagyatottságában is szép város, és ha idejövünk, ismét a világ egyik legszebb városa lehet… Ha valaha megkapjuk Jeruzsálemet, és ha még lesz erőm tenni valamit, először megtisztítom " – összegezte jeruzsálemi élményeit.

Herzl németül és franciául írt, gyermekei azonban már megpróbálkoztak a héber nyelvvel is. 

"A gyerekek, mint minden nap, hancúroztak… a fürdőszobába szaladtak, az ágy felé menet táncoltak, elmondták az esti imát, és ma megengedtem nekik, hogy a német mellett héberül is imádkozzanak " – írta a napló egyik lapján.

Herzl Tivadar Pesten született 1860-ban, majd családjával Bécsbe költözött, ahonnan az egyik lap Párizsba küldte tudósítónak. A Dreyfus-ügy kapcsán megnyilvánuló antiszemitizmus hatására írta A zsidó állam (Der Judenstaat) című értekezését, amelyben amellett érvel, hogy a világban szétszóratott zsidóságnak vissza kell térnie Palesztinába. Herzl 1904-ben halt meg. Földi maradványait 1950-ben szállították Izraelbe, és Jeruzsálemben temették el. (MTI)