Szefárd zsinagóga a hegyek között

2010. Augusztus 02. / 23:18


Szefárd zsinagóga a hegyek között

Forrás: Wang folyó versei


Ha a Duklai-hágónál lépjük át a szlovák-lengyel határt, s az első adandó alkalommal jobbra fordulunk, a Beszkideken ötven kilométeren át vezető gyönyörű hegyi úton jutunk el Leskóba.



lesk___1.jpg
lesk___2.jpg

lesk___4.JPG
A térkép nagyítása


Az ötezer lakosú városka ma az ország délkeleti kiszögellésében fekszik, innen már csak a vadregényes Beszkádok – Bieszczady – hegységbe vezet tovább az út, fel az ukrán határig. A háború előtt azonban évszázadokon át itt haladt keresztül a Krakkóból Krosnón át vagy Bártfáról a Duklai-hágón át Lwówba vezető út, a kereskedők itt vagy a közeli Sanokban keltek át a San folyón. Lesko a 16. századra fontos kereskedelmi és kézműves központtá vált.

lesk___5.jpg

A hely 1436-ban került Jan Kmita przemyśli és lwówi várnagy birtokába, a város máig az ő címerét viseli. Kmita nagyapja krakkói várnagy volt, s leszármazottai is fontos tisztségeket viseltek, krakkói, belzi, sandomierzi, ruténiai vajdák voltak. Az ő pártfogásuk alatt alakult ki a leskói zsidó közösség.

lesk___6.jpg

lesk___7.jpg

lesk___8.jpg

A 16-17. századi lengyelországi zsidóság gazdasági és társadalmi helyzete, mint Heiko Haumann írja A keleti zsidóság történetében (1998), összehasonlíthatatlanul kedvezőbb volt, mint bárhol másutt Európában. Gyakorlatilag ők lettek az összekötő kapocs nemesség és parasztság, város és vidék között. Intézőként vagy haszonbérlőként szinte monopóliumuk volt a nemesi birtokok igazgatására, s minden egyéb vidéki gazdasági tevékenység – gabonafelvásárlás, kocsmatartás, iparcikk-árusítás – is az ő kezükben volt. A lengyel nemesség között az a mondás járta: „Lengyel nemes zsidó nélkül nem teljes”, míg a zsidók véleményét a 16. századi nagy krakkói törvénytudó, Móse Isszerlész tolmácsolja: „Jobb egy szelet száraz kenyér békében ezen a vidéken, ahol a gyűlölet nem csap össze felettünk, mint akármennyi a német tartományokban.”

lesk___9.jpg

leskó_10_1.jpg

A leskói – jiddisül linski – zsidó közösség különlegessége az volt, hogy nem Németországból bevándorolt askenáziak, hanem spanyol nyelvű szefárdok voltak, ami ritkaság volt Lengyelországban. A város idővel több más zsidó közösségnek is központjává lett, mindenekelőtt a haszidoknak, minthogy itt született Naftali Cvi, a ropsici rabbi, hat haszid dinasztia ősatyja. Apja, a helyi rabbi sírjához a leskói zsidó temetőben máig messze földről zarándokolnak, kérőcédulákat, kvitliket helyezve el rajta.

leskó_11_1.jpg

lesk___12.jpg

Minden egyes közösségnek megvolt a maga zsinagógája. A többit azonban 1942-ben mind elpusztították. Csak a szefárd zsinagóga maradt fenn.

lesk___13.jpg

lesk___14.jpg

lesk___15.jpg

A szefárd zsinagógát 1626 és 1654 között építették a Lengyelország-szerte elterjedt manierista stílusban. Homlokzatához az előcsarnok mögött egy kerek torony csatlakozik, amely a dokumentumok szerint a zsidók saját börtöneként szolgált: a közösség autonómiájához ugyanis a belső igazságszolgáltatás joga is hozzátartozott. Faragott tóraszekrénye a lvóvi Arany Rózsa zsinagógáénak mintájára készült. Ez azonban 1942-ben a teljes belső berendezéssel együtt elpusztult. Ma már csak archív fotók tanúskodnak egykori állapotáról.

lesk___16.jpg

A zsinagóga homlokzatán a törvénytáblák alatt a Teremtés könyvéből (28,17) vett idézet hirdeti: Mily félelmetes ez a hely; nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja:

מה־נורא המקום הזה אין זה כי אם־בית אלהים וזה שער השמים׃

lesk___17.jpg

lesk___18.jpg

lesk___19.jpg

A Molotov-Ribbentropp paktum által 1939-ben meghúzott határvonal éppen a San folyót követte. Lesko a szovjet oldalra esett. Zsidó lakosságát, amely a háború előtt a város 60%-át és vidékének 10%-át jelentette, ezért csak 1941 közepétől, a Szovjetunió lerohanásától kezdve hurcolták el. A városban gyűjtőgettót állítottak fel, amelynek lakóit 1942 végéig a belzeci megsemmisítő táborba vitték.

lesk___20.jpg

Az 1942-es lengyelországi zsidó deportálásokat ábrázoló térkép részlete. A csillagos helyeken kétezer főnél nagyobb gettó működött, a csillagos sírkövek helyén tömegmészárlás folyt. A lila vonalak az 1942 májusáig, a sárga vonalak a júniustól szeptemberig lezajlott deportálások útvonalát jelölik. A teljes térkép a képre kattintva látható. Forrás: Wysiedlenia, wypędzenia i ucieczki 1939-1959. Atlas ziem Polski (A lengyelországi kitelepítés, száműzetés és kivándorlás atlasza, 1939-1959)


Hamvaik ma közös sírban nyugszanak a leskói temetőben.

lesk___21.jpg

נגזרנו לנו
העצמות האלה כל בית ישראל המה

El vagyunk vágva!

Ezek a csontok, Izrael egész háza azok.

(Ez 37,11)

Leskóban ma egyetlen zsidó sem él. A zsinagóga a környékbeli művészek kiállítóterme. A temetőben – Kelet-Lengyelország egyik legszebb zsidó temetőjében, amelyről hamarosan írunk még – a derékig érő gaz között csöndesen pusztulnak a sírkövek.

lesk___22.jpg

Az írást a szerző engedélyével közöltük

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek