Müller Péter Sziámi: „Felpuhítottam a mezsgyéket"

2025. Június 12. / 11:08


Müller Péter Sziámi: „Felpuhítottam a mezsgyéket"

Első kötet most – ez a címe Müller Péter Sziámi költő, előadóművész, dalszerző verseskötetének, amelynek bemutatója tegnap volt a Katona József Színház Kantinjában. A szerzővel – ezzel a különleges „garabonciás mesterrel" – Tóth Krisztina költő beszélgetett. 

Müller Péter Sziámi számomra a „garabonciás diák" archetípusának modern megtestesítője, ami részint abból fakad, hogy ő voltaképpen képtelen megöregedni (és öregedés alatt nem az életévek számának gyarapodására gondolok): ő ma is az a lázas agyműködésű, megszállottan tehetséges fiatalember, aki volt; másrészt pedig abból, hogy – akár a garabonciások – ő is született szellemi vándorember, aki a saját, mindenki másétól különböző útját járja, s mindig új és új úticélokat jelöl ki magának. S amikor ezeket a belső célokat eléri, akkor keletkezik valami új „Sziámi-projekt", egy fesztivál, egy dal, egy dalfeldolgozás, egy előadás vagy egy könyv...

20250611_172537.jpg

De miután ő már régen mögött hagyta a tanulóéveket, és diáknak egyáltalán nem tekinthető, újabban „garabonciás mesternek" hívom magamban. Mert hiszen a hazai underground-alternatív kultúra vezéralakja, elapadhatatlan kíváncsisággal és kielégíthetetlen világranyitottsággal bíró, örökös újító és megújító művész, utánozhatatlan jelenség. 

Akinek – habár kisgyermekkora óta ír verseket – most jelent meg az első kötete. Erről volt szó tegnap a Katona Kantinjában, ahol a Sziámiból hihetetlenül jól felkészült Tóth Krisztina kérdezte a szerzőt. Azért emeltem ki a felkészültségét, mert példát vehetnének róla egyes kulturális újságírók, akik olykor irodalmi műsorokat vezetnek. S milyen jó kérdései voltak! Az egyik kedvencem az volt, amikor azt kérdezte Sziámitól, hogy számára hol végződik a dal és hol kezdődik a vers, azaz mitől (nem) vers egy dal, és miért (nem) tekintünk egy dalt olykor mégis versnek. S azzal szemléltette a kérdést, hogy ha a lírát egy darts-táblának fogjuk fel, akkor a szélső köröket ért találatok a dalok, a slam-versek, míg a középpontban maga a telitalálat, azaz a vers van. S míg egy slam-vers az előadó hangján szól az emberben tovább, egy „igazi" versből az olvasó képez saját hangot legbelül.

20250611_172606.jpgFotók: Mazsihisz.hu

Sziáminak meglehetősen tetszett ez a szemléltetés, de a válaszából kiderült: a dal-vers ellentét vagy különbözőség számára nem ennyire éles, hiszen ő maga sok esetben el is énekli a saját verseit, dalait, szerzeményeit. Ezáltal ő „felpuhította a mezsgyéket", azaz szabadabb átjárást érez versek és dalok között. S elárulta azt is: a „versintenzitás" (ez Tóth Kriszta kifejezése volt) nem egy-egy sorra értendő, hanem a teljes műre, azaz számára a versintenzitás a szöveg egészére vonatkozik.

Javasoljuk, hogy a ma kezdődő könyvhéten szerezzék be ezt a kötetet, amely „szép" és „csúnya" verseket tartalmaz, és induljanak el azon a bizonyos mezsgyén a „garabonciás mester" nyomában...

Müller Péter Sziámi: Első kötet most, Tarandus Kiadó, 2025, 132 oldal, 3990 forint

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
„…kérlek, átkozd meg nekem ezt a népet...”
Tudomány
Így alakul a nyári szünet az OR-ZSE Könyvtárában