– Carl
Sachs, a nácik elől menekült zsidó műgyűjtő annak idején „kényszerből” adta el
a festményt – közölte a zürichi Kunsthaus. Sachs örökösei üdvözölték a múzeum
lépését.
Svájc
egyik legnagyobb művészeti múzeuma eladja Claude Monet egyik festményét, hogy
visszafizesse a II. világháború alatt eladásra kényszerített zsidó műgyűjtő
családjának az árát.
Monet a
XIX. század végén festette a „L'Homme à l'ombrelle” („Férfi napernyővel”) című
képet. A zürichi Kunsthaus a festményt Carl Sachs zsidó vállalkozótól szerezte
meg, aki 1939-ben feleségével Svájcba menekült a nácik elől.
Sachs
kénytelen volt eladni a festményt és több más képet is, hogy megélhetést
biztosítson magának. Nem sokkal később, 1943-ban meghalt.
„A
gyors eladásra azért volt szükség, hogy a házaspárnak legyen pénze a
megélhetéshez, ezért kényszer hatására cselekedett” – áll a Kunsthaus Zürich júniusi
közleményében.
Az
eladásból származó bevételt a művészeti galéria és Sachs leszármazottjai között
osztják fel. Más Monet-festmények árverési értékéből kiindulva itt is több
tízmillió dollárra lehet számítani.
Sachs
örököseinek ügyvédje, Imke Gielen elmondta, hogy a család üdvözli az eladást,
mivel az „igazságos és méltányos megoldás a mű számára”.
A
múzeumot felügyelő Zürcher Kunstgesellschaft elnöke, Philipp Hildebrand
fogadkozott, hogy „átláthatóan fogunk eljárni (…) a gyűjteményünkben található
minden olyan mű esetében, ahol megalapozottan utalnak a náci üldöztetésből
eredő kényszerre”.
– Természetesen
sajnáljuk, hogy ez a csodálatos festmény az eladás után valószínűleg elhagyja a
Kunsthausot – tette hozzá Hildebrand. – Ugyanakkor ez a lépés kifejezi proveniencia-stratégiánk
komolyságát. (Azaz a műtárgy pontos származási helyének vagy eredetének
tisztázását – a ford.)
Ide
kapcsolódóan ajánlanánk az októberben Budapestre érkező különleges immerzív kiállítást, ahol egy egész virtuális világot tekinthetünk meg Monet varázslatos
alkotásaiból. A vizuális utazás során Monet nyolc ikonikus művét fedezhetjük
fel, köztük a Pipacsmező és a Nyár vége című alkotások inspirációit is.
A dw cikke alapján fordította:
Zucker-Kertész Lilla
Címlapkép: Michael Buholzer/KEYSTONE/picture alliance