Kövek – A holokauszt emlékezete a tánc nyelvén

2024. November 06. / 13:41


Kövek – A holokauszt emlékezete a tánc nyelvén

Tegnap este hatalmas sikert aratott a Kövek című balettelőadás, amelyet a MÜPÁ-ban mutattak be először a budapesti közönség számára. A darab, amelyet korábban Székesfehérváron láthatott a közönség, mély művészi értékkel bír. A produkció nem egyszerű történetmesélés: célja, hogy a tánc, zene és irodalom eszközeivel emlékeztessen a 80 évvel ezelőtti borzalmakra – nem mint egy alternatív történelemóra, hanem mint a kollektív emlékezet és gyász zsigeri és költői kifejezése.

A Kövek szakít a hagyományos balett elemeivel, helyette a holokausztot árnyalt és finom művészi eszközökkel idézi meg. A tánc nyelvén mesél az érzelmekről, olyan mélységeket tárva fel, ahová a szavak nem érhetnek el. Az előadás során elhangzó irodalmi betétek még közelebb hozzák a látottakat, szinte beleégetik a lelkünkbe a történéseket. A kifejező és ismétlődő mondatok erősítik a személyes kapcsolódást a feldolgozott traumákhoz.

A darab külön e produkcióhoz komponált zenéje Födő Sándor nevéhez kötődik, aki népi és zsidó dallamokat vegyít kortárs hangzásvilággal, olyan különleges zeneiséget teremtve, amelyben a zene nem csak kíséri a táncosokat, hanem láthatatlan szereplőként maga is részévé válik a történetnek.

A táncosok mozgása hol szinte egy tömegként lüktet, egy közösség szenvedését ábrázolva, hol pedig különálló szólóikban személyes történeteket, vágyakat és fájdalmakat mutatnak be. A koreográfia egyszerre finom és nyers, dinamikus és visszafogott, amelyben a szenvedés, kétségbeesés, és végül a remény kifejeződései válnak láthatóvá.

A minimalista színpadkép és a világítás kihangsúlyozza az előadás szimbolikáját. Az éles kontrasztok, a táncosok mozdulataira vetülő árnyékok az emlékezés és veszteség állandó súlyát jelképezik. A darab csúcspontja szívszorító: egy kettős lezárás, amely egyszerre érezteti a vissza nem tértek utáni hiányt és azt, hogy az élet mégis megy tovább.

A Kövek művészeti csapata nem csak a múlt emlékét idézte meg, hanem megrázó érzékenységgel hozta el a mai generáció számára is a 80 évvel ezelőtti eseményeket. A produkció bebizonyította, hogy a művészet képes a kimondhatatlan, zsigeri érzelmek kifejezésére.

A produkció a Holokauszt 80. emlékév programsorozat részeként Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a MÜPA támogatásával valósult meg.

Alkotói stáb:

Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Látvány- és díszlettervező: Egerházi Attila
Zene: Födő Sándor
Koreográfus asszisztens, próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Fénytervező: Yaron Abulafia
Jelmeztervező: Herman Anett és Pajor Patrícia
Szcenikus: Herman Anett és Pajor Patrícia
Irodalmi konzultáns: L. Simon László - József Attila-díjas magyar író, költő
Szakmai konzultáns: Prof. dr. Grósz Andor – Mazsihisz elnök
Média design: Falvay Miklós
Produkciós vezető: Cselle Bence
Táncolják: a Székesfehérvári Balett Színház táncművészei


Zucker-Kertész Lilla beszámolója

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó ünnepek
Miért olvassuk Ruth könyvét Sávuotkor?
Zsidó világ
Pészah 2025 / 5785 – Singer Leo Hagada-fordítása
Judaizmus
Napi Talmud - Szánhedrin 27: Összeesküvő tanúk