Százötven év kultúrtörténetének lehetünk szemtanúi a női előadóművészet és az egyenjogúság másfél évszázadát bemutató időszaki kiállításon a Magyar Zene Házában. A tárlaton több zsidó sztár – többek között Barbra Streisand és Amy Winehouse – személyes tárgyai is szerepelnek. Feltűnnek Marlene Dietrich és Karády Katalin ruhái is – akik mindketten sokat tettek a zsidókért a vészkorszakban.
Soha ennyi világsztár személyes tárgyait nem láthattuk egy helyen Magyarországon. Az utazókiállítás igazi csemege azoknak, akik odavannak a klasszikus filmcsillagokért, akiket mindig érdekeltek a popzenei világsztárok és operadívák kulisszatitkai. A káprázatos gyűjteményt a londoni Victoria and Albert Museum (V&A) kölcsönözte a Zene Házának, hogy aztán innen kezdje meg világkörüli útját. A tárlatot Erdőháti Melinda szakavatott vezetésével tekinthettük meg.
Az aprólékosan összeállított kiállítás időutazásra vezeti a látogatókat. A tárlat „két felvonásos". Az első rész visszarepít bennünket a XIX. századba és történelmi kontextusba helyezi a díva fogalmának megteremtését. A szó eredetét az operában kell keresnünk, ez az origója a kiállításnak is, hiszen a fogalom a latin „isteni” (divina) jelzőből származik, abból alakult át és bővült újabb tartalmakkal. Megismerhetjük a korai primadonnákat, az előítéleteket leküzdő, úttörő színes bőrű művészeket, a színpad és a filmes világ királynőit.
Kultúrtörténeti jelentőségű személyes tárgyakon, zenéken és ruhákon keresztül ismerhetjük meg a dívafogalom átalakulását. A tökéletes dramaturgiai érzékkel elhelyezett kiállítási darabok a háttérben szóló melódiákra szinte életre kelnek, miközben felsejlik mögöttük az ember és előadóművész, aki egykor viselte őket. A kiállítási tárgyak melletti táblákon olvashatunk tündérmesébe illő karrierekről, hányattatott sorsú ikonokról, akiknek a magány lett a társuk, és mai popsztárokról, akik a Budapestre hozott kreációik által a csillogó színpad közelébe emelnek minket is.
A kiemelt műtárgyak között a látogatók megtalálják:
- Adelina Patti kitűnő színpadi jelmezeit, amelyek korának egyik leghíresebb nőjét reprezentálják;
- Maria Callas Norma-jelmezét a Királyi Operaházból, amely megtestesíti a modern operaistennő szerepét;
- Ingrid Bergman Jeanne d'Arc-jelmezét, amely a nőkkel kapcsolatos változó attitűdöket tükrözi;
- megcsodálhatjuk a holland-zsidó családból származó Sarah Bernhardtot Alfons Mucha pasztellplakátján;
- Elmerülhetünk a Beregszászon született Fedák Sári életében, akinek Molnár Ferenccel való viharos házasságáról sokan hallhattak már. A zsidókhoz való ellentmondásos viszonyát számos híresztelés taglalta, az azonban bizonyos, hogy férje mellett sok zsidó barátja is volt, és évekig nevelt egy kislányt, akinek szülei attól tartottak, hogy zsidó származású apja miatt baj érheti gyermeküket.
De nem csupán csillogást láhatunk. A kiállítás egyfajta kortükör is; a tárlat első felében megágyaz annak a fogalomkeretnek, amibe tökéletesen illeszkedik a következő rész.
A tárlat második felvonása a modern dívát ünnepli azzal, hogy bemutatja: ezek a művészek milyen hatást gyakoroltak a társadalomra. Művészetük megkérdőjelezte a status quo normákat és feszegette az önkifejezés határait. Hat perspektívába pillanthatunk be, és a megjelenő női – és férfi – alakokban az a közös, hogy ikonikus státuszukkal hatottak az őket körülvevő kultúrára. Művészetükkel értékeket képviseltek és képviselnek ma is, amivel reflektálnak és kiállnak bizonyos társadalmi diskurzusok mellett.
Horn Márton intézményigazgató korábban azt nyilatkozta, hogy elsősorban nem a dívák és ikonok művészete határozta meg, bekerülnek-e a kiállításba, sokkal inkább társadalmi szerepvállalásuk.
A második felvonásban található figyelemre méltó kiállítási tárgyak közé tartoznak:
- Rihanna káprázatos Met-gálaruhája, amelyet több mint kétszáz ezer Swarovski-kristály díszít;
- Barbra Streisand, a showbusiness hősnőjének a Funny Girl című filmben viselt gyönyörű ruhakölteménye, ami mögött a kultikus Yentl című film plakátja látható;
- Adele felejthetetlen ruhája a Vogue címlapfotózásról, amelyet Vivienne Westwood tervezett;
- Whitney Houston ikonikus Marc Bouwer-ruhája, amit az 1994-es Grammy-díjátadón viselt;
- Billie Eilish Stella McCartney által tervezett, jellegzetes Glastonbury fesztiválruhája;
- Lady Gaga lélegzetelállító Valentino-ruhája a 2019-es Golden Globe-gáláról;
- Björk Valentino és James Merry által tervezett látványos színpadi jelmeze, ami kifejezi az énekesnő egyediségét;
- a kiállításon Amy Winehouse ruhái is szerepelnek, akinek egyedi stílusa és hangja kitörölhetetlen nyomot hagyott a zeneiparban.
Érdekesség, hogy az eredeti, Londonban kiállított darabokon felül a kiállítás tiszteleg a magyar dívák és ikonok – Medveczky Ilona, Sebestyén Márta, Péterfy Bori, Rúzsa Magdi és Zséda – előtt is. A magyar színfoltok megadják a lehetőséget, hogy összevessünk életutakat, meglássuk a hasonló motívumokat egyes személyek életútja között. Marlene Dietrich és Karády Katalin egyaránt figyelemre méltó bátorságról tettek tanúbizonyságot a második világháború idején, ám e két rendkívüli nő háború utáni élete jelentősen eltért egymástól. Dietrich, az ünnepelt német színésznő nyíltan szembeszállt a náci rezsimmel, és segített a zsidóknak és a szövetséges katonáknak, később pedig tovább tündökölhetett: hírnevet és elismerést szerzett bátorságáért. Ezzel szemben Karády Katalin, aki életét is kockáztatta a zsidók megmentéséért, a háború után üldöztetéssel és elszigeteltséggel szembesült.
A kiállítás rendezői átgondoltan és nagy szeretettel nyúltak a tárgyakhoz, s igyekeztek a legérzékenyebb módon közel engedni minket a híres nők életéhez. Professzionális idegenvezetés, káprázatos látványvilág, lenyűgöző részletesség, átfogó gondolatiság jellemzi ezt az egyszerre nagyon modern és a díva-fogalom hagyományos jelentéseit megcsillantó gyűjteményt.
A tárlat szeptember 15-ig látogatható.
Zucker-Kertész Lilla