A Kelet és a Földközi-tenger hangjai a Zsidó Kulturális Fesztiválon

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválra Izraelből és Spanyolországból is érkeznek előadók, akik részint a Közel-Kelet zenei kincseiből, részint pedig a Földközi-tenger partvidékén született szefárd zenekultúrából hoznak ízelítőt. Itt lesz velünk Lala Tamar az izraeli popdíva, tapsolhatunk a haszid misztikumot kortárs dzsessz zenével ötvöző, ugyancsak izraeli Nigun kvartettnek, s föllép Budapesten „a Földközi-tenger hangjaként” aposztrofált Mara Aranda, a szefárd zene spanyol sztárja.

Keletről Keletre: ez lehetne a mottója annak a blokknak, amely az idei Zsidó Kulturális Fesztivál külföldi fellépőit mutatja be kissé részletesebben, elvégre Kelet-Európában vagyunk, a művészek pedig részint a Közel-Keletről érkeznek, részint pedig a Földközi-tenger partvidékén született, ugyancsak keleties hangzást képviselő szefáard zenekultúrát hozzák magukkal.

Keleti popdíva Izraelből: Lala Tamar végre Budapesten!

A Magyar Zene Házában láthatják és hallhatják majd popzene új keleti díváját, az Izraelből érkező LALA Tamart, aki szeptember 5-én, hétfő este fél 8-kor ad koncertet.  Az észak-afrikai zsidó örökségét különleges, modern módon feldolgozó és megélő Lala Tamar sugárzó nőiességével és karakteres orgánumával hitelesen jeleníti meg a marokkói spanyol zsidó zenei kultúrát. Budapesti koncertjén a ladino dallamokat a hip-hopra jellemző, XXI. századi ritmusokkal alakítja át vérpezsdítően ütős popdalokká. De nemcsak a zenéje különleges, ő maga is sokszínű személyiség: Galileában született és nevelkedett, ám a szülei Marokkóból és Brazíliából származnak, így Lalát – a közel-keleti zenén kívül – gyermekkorától fogva érték észak-afrikai és brazil zenei hatások is, így identitása és művészete a latin és arab, a zsidó és muszlim kultúrában gyökerezik. Szinte az egész világot bejárta már, fellépett Izraeltől kezdve Marokkón, Portugálián és Hollandián át egészen Indiáig és az Egyesült Államokig. Most végre Budapesten üdvözölhetjük a Zsidó Kulturális Fesztivál jóvoltából!

Haszid misztikum és kortárs dzsessz: ez a Nigun kvartett!

A Rumbach zsinagógában a haszid misztikum és a kortárs dzsessz mesteri találkozásának lehetünk fültanúi az izraeli Nigun kvartett koncertjén szeptember 6-án, kedden este 7 órától. Ez az együttes a kortárs zsidó-izraeli zenét ötvözi haszid dallamokkal, így teremtve szinte új zenei műfajt a különböző zenei tradíciók elegyítésével. Maga a Nigun elnevezés a régi kelet európai haszid közösségek misztikus melódiáira utal, amelyek révén egész nemzedékek élték meg a spirituális emelkedettség, az extatikus öröm és belső béke egységének lelki élményét. Ezen a koncerten remélhetőleg a zsidó fesztivál közönségét is magával ragadja majd a kortárs dzsesszre hangszerelt titokzatos, rejtélyes zenei hagyomány.

Gyere, Mara Aranda, és zúgj, mint a Földközi-tenger!

Ugyancsak a Rumbach ad otthont egy estére Mara Arandának, a szefárd zene spanyol sztárjának szeptember 11-én, vasárnap este 7-től, hogy élőben meghallgassuk, hogyan is zúg zenében a Földközi-tenger. Mara Arandára ugyanis azt szokás mondani, hogy ő a Mediterráneum hangja, mivel műveiben megtalálunk szinte minden motívumot, ami a Földközi-tenger partján kialakult kultúrákat jellemzi. Koncertjeinek különleges hangszerelése révén egyszerre hallhatjuk a középkori és mai hangzásvilágot,  és megismerhetjük, miképpen szólhatott a középkori szefárd zene a zsidóknak az Ibériai-félszigetről való kiűzetése után. Budapesti koncertjén elhangzik majd az El marido carpintero című menyegzői dal, amelynek dallamai a szefárd lírában és a középkori spanyol zenében gyökereznek, szövege pedig az ókorig nyúlik vissza. Hallhatjuk majd a Hija mia című számot, amely egy anya és leánya „párbeszéde” a szerelemről, amelynek viharos tengerétől az anya meg akarja óvni a gyermekét, holott a leány nem kíván semmi mást, csak elveszni a szerelem tengerében… Felcsendül majd a Dezia el aguadero is, amely marokkói eredetű esküvői dal, egy nő életének igazi ünnepnapjának elmesélése az elmaradhatatlan mennyegzői rituálékkal.  De a koncerten nemcsak a boldogság, hanem a fájdalom hangjai is megszólalnak majd, erre példa az El dolor del desenganyo című dal, amely a szerelmi csalódásról szól. Számos feldolgozása ismert a dzsessztől kedzve a hagyományos görög és zsidó zenén át a mambóig, szerte a világon éneklik franciául, németül, héberül, jiddisül, angolul vagy spanyolul. Mara Aranda Budapesten a Bana Izzet interpretációját adja elő, amelyet Moshe Shaul rögzített 1989-ben vett fel Jeruzsálemben.

Jó szórakozást kívánunk a Zsidó Kulturális Fesztivál programjaihoz, és ne feledjék: az életörömre hangolunk!

A koncertek támogatói és médiapartnerei:
 ▪ Izrael Állam Magyarországi nagykövetsége
 ▪ Izraeli Kulturális Intézet
 ▪ Bálint Ház
 ▪ El-Al Izraeli légitársaság
 ▪ Magyar Zene Háza

A FESZTIVÁL RÉSZLETES PROGRAMJA IDE KATTINTVA