Félelem és bezárkózás a diaszpórában

A hazai sajtóban megjelent háborús beszámolókban, elemzésekben milyen arányban jelennek meg antiszemita és anticionista tartalmak? Erre a kérdésre keresték a választ az Antiszemitizmus Magyarországon október 7. után című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Political Capital (PC) legújabb kutatási eredményeiből kiindulva rendeztek a JCC Budapest – Bálint Házban.

Hunyadi Bulcsú, a PC szakmai vezetője a kutatás lényegét összegezve elmondta: nagyon erős Izrael-ellenes narratívák jelentek meg a 2023. október 7-i terrortámadást követően, azt azonban nem mérték, hogy ez a társadalom mekkora részére jellemző. Az viszont látható, hogy a független, baloldali orientáltságú sajtóban is tetten érhető egy új típusú antiszemitizmus, ami az izraeli politika és a katonai akciók bírálatában van elrejtve. 

Igaz, a több mint 7000 vizsgált tartalom alapján az is kiderült, hogy az ilyen tartalmak jelentős része nem elsősorban a sajtóban közölt cikkekben, hanem a hozzájuk fűzött posztokban, kommentekben jelennek meg. 

Érdemes hozzátenni, hogy sem ebből, sem más eddig publikált elemzésből nem lehet tudni, hogy ezek a vélemények az eleve antiszemita beállítottságú emberek sajátjai vagy esetleg a hazai és nemzetközi sajtó ilyen jellegű tartalmainak a hatására születnek meg.

Hunyadi Bulcsú fontosnak tartotta kiemelni: a vizsgált hazai sajtótermékekben nagyon kis számban találtak erős antiszemita, Izrael-ellenes cikkeket, ez legfeljebb a bevallottan szélsőjobboldali orgánumoknál fordul elő, de az is látható, hogy a baloldali médiában a háború előtti időszakhoz képest megszaporodtak az Izraelt elmarasztaló tartalmak.  Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyon nehéz szétválasztani, hogy mi a jogos és mi a nem jogos Izrael-kritika. 

A Political Capital kutatásában a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Bizottság (IHRA) antiszemitizmus-definícióját használták, ami a leginkább elfogadott meghatározás. Ez azokat a megnyilatkozásokat minősíti antiszemitának, amelyek nagyon erősen Izrael ellenesek, megkérdőjelezik például Izrael létét.

Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Zsidó Tudástár vezetője a többi között elmondta, hogy van benne bizonyos félelem, amikor Izraellel kapcsolatban valamilyen kritikát fogalmaz meg, mert zsidó körökben attól tart, azonnal antiszemitának fogják minősíteni. 

Annyira polarizált lett a világ az október 7-i terrortámadás után, annyira fekete-fehér alapon mondanak véleményt erről, s arról, ami utána történt, történik, hogy nagyon nehéz mérsékelten megszólalni ebben a témában. 

Szerinte ez elsősorban azért alakult így, mert még mindig benne élünk az események okozta traumában, még nagyon sok túsz nem szabad, még háború van, sőt egyre nagyobb háború van, nagyon sok halállal, nagyon sok áldozattal, nem is beszélve az Izraelen belüli politikai feszültségekről. Hozzátette: ezt a traumát a zsidók számára tovább erősítik azok az antiszemita, Izrael ellenes megmozdulások, amelyek elárasztották a nyugati világot, és a gyűlöletbeszéd mellett helyenként már zsidók valóságos üldözése zajlik. 

Ma ki lehet mondani olyan dolgokat a zsidókról, amiket mondjuk a második világháború óta nem lehetett a legtöbb normális, civilizált országban és ez azt eredményezi, hogy a zsidók bezárnak, és nem mondanak semmit, hanem csak csendben szenvednek a sarokban.

A zsidó közösség természetesen erőt merít az izraeli hadsereg sikereitől, hiszen bízhatunk abban, hogy a Hamasz és a Hezbollah vezetőinek megölése után a terrorizmust vissza lehet szorítani. Mindemellett Fritz Zsuzsa is osztja azt a vélemény, hogy magát a két szervezetet és annak szellemiségét nem lehet felszámolni, de a háború befejezése már közeledik. A diaszpórában élő zsidókat érő támadások, az antiszemita megmozdulások ez után talán enyhülnek, vagy meg is szűnnek.  

Seres László újságíró nem a felméréshez, hanem inkább a világban eluralkodó antiszemitizmus kérdéséhez szólt hozzá. Az elején kiemelte, hogy liberális emberként is nagyon helyeseli és támogatja a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikáját. A nyugat-európai antiszemitizmus nagyon erősen kötődik ugyanis a bevándorlás kérdéséhez, és erre mindenképp fel kell hívnunk a figyelmet. Azokban az országokban, ahol jelentős létszámú muszlim közösségek élnek, a bűnelkövetők többsége is muszlim. Ez az egyik oldal, amit figyelembe kell venni. 

A másik a mainstream média elfogultsága. Véleménye szerint a BBC vagy a Guardian tiszteletreméltó, ma már baloldali orgánumok, de hogyha Izraelről van szó, akkor megengedhetetlen torzításokat, egyoldalúságot látunk a részükről. Számukra a Hamasz és a Hezbollah a mértékadó hírforrás. 

Az egyik leggyakoribb például, amikor Izrael elkövet egy válaszcsapást a gázai vagy a libanoni terület valamelyik részére, akkor már a címben tényként szerepel a halottak száma. Ezeket rendszeresen a Hamasz által uralt egészségügyi minisztériumtól veszik át. Többször visszakérdeztek ezeknél a lapoknál, hogy miért erre hivatkoznak, akkor a válasz az, hogy a WHO, az UNRWA vagy az ENSZ egyéb szervei jóváhagyták, megerősítették ezeket az adatokat. Nem zavarja őket, hogy az ENSZ, az UNRWA és a WHO a saját munkatársaikkal erősítteti meg ezeket a számokat. És ezek a munkatársak Gázában bizonyítottan össze vannak fonódva a terrorszervezettel. 

Seres László kifejtette, hogy a haza külpolitikai újságírásnál is azt tapasztalja, hogy szívesebben veszik át a BBC-től és Guardian-től az ilyen tartalmakat, s nem keresnek más, hiteles forrásokat.  Hozzátette még, hogy Nyugat-Európában a poszthatvannyolcas generáció tagjai határozzák meg ezt a diskurzust, ők szítják az Izrael ellenes hangulatot, a palesztin szolidaritás kódszó alatt futó nettó zsidógyűlöletet.

Örkény Antal professzor egy másik kutatásról beszélt, ahol a Tett és Védelem felkérésére elsősorban azt vizsgálták, az antiszemitizmus miként ágyazódott be a magyar társadalomba. Izraellel és a zsidókkal kapcsolatban ezért nemcsak negatív, hanem pozitív tartalmú kérdéseket is feltettek. A PC vizsgálatához képest 2023-24 folyamán kisebb mértékű, 2 %-os emelkedést tapasztaltak az antiszemitizmus körében, míg a filoszemiták aránya ugyanebben az időszakban éppen ennyivel csökkent. 

A kutatás egyszerre négy országban zajlott, a mostani kerekasztal-beszélgetésen csak magyarországi eredményekről beszéltek. A Romániában, Olaszországban és Lengyelországban elvégzett vizsgálatok eredményét várhatóan decemberben ismertetik.

A fotón balról jobbra: Fritz Zsuzsa, Örkény Antal, Seres László, Hunyadi Bulcsú