„Az első izraeli ünnepem óta reflexből gépet ragadok ilyenkor és neki ennek a városnak. Az ünnep napja pedig a monitor, ahogy alakulnak az esti képek. Évek óta gyűlnek a jom kipuri képek. Ezek a kedvenceim." SILLÓ SÁNDOR írása és fotói Izraelből.
Nem az én tisztem a legfontosabb ünnepről, annak szakrális mélységeiről írni. Nem merném érinteni a témát.
Nekem, izraeli városlakónak, Jom Kipur az ünnep bejövetelével hirtelen beállt csend, aztán a felcsendülő gyerekhangok, ahogy birtokba veszik az üres utcákat. Családok, kölyökfalkák bringákon, rollereken és mindenféle guruló izén. Széles, üres terek az utak, hozzá extrém fényviszonyok, ahogy a fotósok hívják az ilyen városi éjszakák látványát. Az első izraeli ünnepem óta reflexből gépet ragadok ilyenkor és neki a városnak.
Az ünnep napja pedig a monitor, ahogy alakulnak az esti képek. Évek óta gyűlnek a jom kipuri képek. Ezek a kedvenceim.