A holokausztról tartottak tudományos tanácskozást tegnap az egykori győri zsinagógában, amely ma a Széchenyi-egyetem hangversenytermeként működik. A konferenciát a Nyugat-dunántúli Magyar–Izraeli Baráti Társaság Egyesület, a győri önkormányzat, a városi levéltár, a győri zsidó hitközség és a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézete szervezte. Győrben a holokauszt több mint ötezer zsidót érintett, akikből becsülten csak hétszáznyolcvanan maradtak életben. Gyerek egy sem tért haza.
Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója a konferencián tartott előadásában elmondta: a 437 ezer deportált magyar zsidó 80 százalékát a vonatok megérkezése után néhány órán belül megölték Auschwitzban, ami a magyar történelem legnagyobb temetője. Hozzátette: a táborban 8500–9000-en teljesítettek őrszolgálatot, nemcsak németországi, hanem magyar-, horvát-, lengyelországi és balkáni németek is. Közülük csupán mintegy száz ember ellen indult per.
Botos János, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem docense kifejtette: bár a zsidóság az 1944. márciusi német megszállás előtt közvetlen életveszélyben nem volt, vagyonának elvétele már 1939-től megkezdődött. 1944 áprilisában aztán zár alá vették a teljes zsidó vagyont, aminek egy részét azonnal elkezdték szétosztani, kiárusítani.
Stark Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa az 1941. augusztusi kamenyec-podolszkiji tömegmészárláshoz vezető útról beszélt, amikor németek 23 600 – közte 16 ezer magyarországi – zsidónak minősített embert gyilkoltak meg. Őket a magyar hatóságok gyűjtötték össze és toloncolták a Dnyszteren túlra. „A deportálás a magyar kormány döntése volt, német nyomás nélkül” – állapította meg a kutató.
Szécsényi András, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa a munkaszolgálat történetét vázolta fel a konferencián.
Bana József, a városi levéltár igazgatója, a téma egyik kutatója a Kisalföld érdeklődésére elmondta, hogy Győrött a lakosság 12 százaléka zsidó származású volt a második világháború idején.
– Megfosztották őket az önkormányzati képviselettől, számos szakmát nem gyakorolhattak, kereskedelmi tevékenységüket elveszítették, begyűjtötték a rádióikat, jóformán minden vagyonuktól megfosztották őket – sorolta. – A német megszállást követően, 1944. májustól augusztusig megtörtént a vidéki zsidóság deportálása, mindenüket széthordták, házaikba idegenek költöztek. Győrben a holokauszt több mint ötezer zsidót érintett, akikből becsülten csak hétszáznyolcvanan maradtak életben. Gyerek egy sem tért haza.
Forrás: Kisalföld.hu
(Címlapképünkön a győri zsinagóga homlokzata látható.)
