A holokauszt Keszthely környéki áldozataira emlékeztek tegnap a hévízi mártír emlékműnél. Az imával és hegedűszóval kísért tiszteletadás a múltból merített és a jövőnek is szólt, figyelmeztetésként.
Az egykori hévízi zsinagóga helyén 2000-ben emelt holokauszt-emlékműnél Szarka Lajos történész, az Immánuel Magyar–Izraeli Baráti Társaság elnöke felidézte, hogy 1944 májusában a keszthelyi gettóban gyűjtötték össze a térségbeli, így a hévízi zsidókat is, ahonnan június végén vitték őket Zalaegerszegre, s onnan július 5-én indult el velük a vonat Auschwitzba. A koncentrációs táborban két nap múlva „gázba fullasztották őket”, foglalta össze a mártírok drámáját a szakember. A Nyugat-Balaton vidékére később visszatért zsidóság július első vasárnapját jelölte ki az emlékezés dátumául.
Szarka Lajos elmondta: a keszthelyi mártíremlékművön, a zsinagógában 829 név olvasható, de az áldozatok száma ennél többre tehető. Hévízről 13 zsidót vittek a gettóba, s a munkaszolgálatosokkal együtt tizenhatan vesztették életüket a holokauszt idején. A nácik elgázosították a hévízi fürdőgyógyászat Európa hírű atyját, dr. Schulhof Vilmos balneológust is, aki ugyan a fővárosban elrejtőzhetett volna egy védett lakásban, de azokban a napokban éppen a szezont indította el a fürdővárosban, így őt is Zalából deportálták Auschwitzba.
A megemlékezésen Lakatos Károly hegedűművészt követően Goldschmied István mondott imát, majd a résztvevők koszorúkat és apró köveket helyeztek el a siratófalnál. Szarka Lajos azt mondta, az emlékezés mellett ez üzenet is, hogy ilyen pusztítás többé ne fordulhasson elő.
