A nagy szarajevói Purim, avagy ez történik, ha összefognak zsidók és muszlimok

Boszniai zsidók és muszlimok a napokban azért gyűltek össze egy konferencián, hogy megemlékezzenek arról az 1819-es felkelésről, amelyet muszlimok robbantottak ki a helyi zsidók életének megmentése érdekében. A tanácskozáson a zsidók és muszlimok békés egymás mellett élésének szempontjából modellértékűnek nevezték a 200 évvel ezelőtti, meglehetősen különös történelmi eseményt.

Kétszáz évvel ezelőtt, 1819-ben a szarajevói muszlim közösség felkelt az ottomán török birodalom helyi kormányzója ellen, aki kivégzéssel fenyegette a város bebörtönzött zsidó elitjét, ha nem fizetnek váltságdíjat az életükért. Helyi zsidó és muszlim közösségek a napokban vallásközi konferenciát rendeztek a „csodálatos megszabadulásnak” nevezett történelmi esemény megünneplésére. 

A rendezvényen fölolvasták Husszein Kavazovicsnak, Bosznia főmuftijának az üzenetét, amelyben többek között az állt: „a boszniai muszlimok és zsidók egy test, közösségeink egybekovácsolódtak mind a vészterhes, mind a virágzó idők folyamán”. 

Habár a világ zsidósága a Purimot a tavaszi időszakban ünnepli, Szarajevóban a 200 éve történt megszabadulés emlékére őssszel is megtartják az ünnepet, hiszen akár Eszter és Mordeháj népét több ezer éve a perzsa birodalom, úgy fenyegette kétszáz éve a szarajevói zsidó elitet Ruzsdi pasa, az ottomán birodalom kormányzója. 

Jákob Finci a konferencián (Fotó: AP-Keystone – Martial Trezzini)

Ennek hátteréről Jákob Finci, a boszniai zsidó közösség elnöke a konferencián azt mondta: Ruzsdi pasa váltságdíjat akart fizettetni a zsidókért, ám a helyi muszlimok felkelést robbantottak ki ellene. A börtönhöz vonultak, és az épület felgyújtásával, lerombolásával fenyegetőztek arra az esetee, ha a kormányzó a zsidókat nem engedi szabadon. A felkeléshez háromezren csatlakoztak rövid időn belül. Finci hangsúlyozta: a boszniai muszlimok és zsidók 1819-es összefogása modellértékű a két vallás és a két vallás követőinek békés egymás mellett élése szempontjából.

Boszniát egyébként szefárd zsidók lakták, akik az 1492-es kiűzetésük után érkeztek ide az akkori spanyol királyságból. A második világháború előtt mintegy 12 500 zsidó élt Szarajevóban, arányuk a város lakosságának 20 százalakát tette ki. A holokauszt során szinte a teljes zsidó közösséget megölték, jelenleg csak mintegy 800 zsidó él Szarajevóban, a muszlimok száma pedig eléri a 340 ezret.

A The Times of Israel cikke nyomán.

(Címlapképünkön a szarajevói zsidó temető kapuja. Fotó: AFP – Elvis Barukcic)