Megemlékezés és holokauszt-emlékmű avatás a Liszt Ferenc téren

Felavatták Budapesten a Liszt Ferenc téri holokauszt-emlékhelyet azon a helyszínen, ahol 1944-45 telén több száz embert öltek meg, és temettek tömegsírba. A tizennégy pályázat közül az INDIVIDIN design studio / Krauth Vera Hasadás című terve nyert, amely úgy ad hozzá a Liszt Ferenc tér szobrokban és emléktáblákban sűrű miliőjéhez, hogy nem vesz el további teret, hanem érzékenyen illeszkedik a városi környezetbe.

Az emlékmű a meggyilkolt zsidó áldozatoknak és a bombázások során elhunytaknak is emléket állít, akiknek holttestét szintén itt temették el. Az avatáson részt vett Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Soproni Tamás polgármester, Kocsis-Cake Olivio humán- és zöld ügyekért felelős alpolgármester, valamint Keszler Gábor elnök (MAOIH) és Szabó György elnök (MAZSÖK) is.

Prof. dr. Grósz Andor és Monori Marika

Beszédet mondott Monori Marika, Gábor Marianne festő- és grafikusművész hagyatékának gondozója, képzőművészeti projektvezető, aki felidézte Gábor Marianne szavait: „Kell, hogy tábla emlékeztessen arra, milyen esztelen gyilkosságok történtek a Liszt Ferenc téren.” Abban a reményben élt, hogy a férjével vívott több évtizedes küzdelmük eredményeként egyszer méltó emlékjel kerül arra a helyre, ahol családja több tagját is meggyilkolták. Itt vesztette életét a művésznő édesapja, Gábor Ignác irodalomtörténész, műfordító; férjének, Rónai Mihály András költőnek és műfordítónak az édesanyja, Dr. Hauser Emma nőgyógyász, kutatóorvos; édesapja, Dr. Rónai Mihály író; öccse, Dr. Rónai Bálint, valamint több rokonuk is. A kolozsvári születésű Ligeti Ernő írót is ugyanezen a napon és helyen gyilkolták meg.

Gábor Marianne álma életében nem teljesülhetett, de az emlékezés helye ma megvalósult.

A család egy túlélőtől tudta meg, hogy hozzátartozóikat a Hold utcai svéd Vöröskereszt-házból a nyilasok az Erzsébet körút 49.-be hurcolták, majd 1945. január 10-én a Liszt Ferenc téren kivégezték. Az exhumálások után a teret betemették és leaszfaltozták.

„Ez a tér esténként már csak a mulatozó vendégek hangjától lehet hangos, de a múlt, az néma csend. Viszont mostantól itt, ez a helyszín őrzi, kiáltja, hogy „Az nem lehet, hogy a Liszt Ferenc téren történtek a feledésbe merüljenek!”” – zárta a gondolatait Monori Marika.

A megemlékezésen jelen voltak a Gábor és Rónai család leszármazottai és túlélői, akik főt hajtottak az elpusztított hozzátartozóik előtt.

Soproni Tamás kiemelte: mindennapos kötelességünk fellépni akkor, amikor bárki kétségbe vonja mások teljes jogú állampolgárságát. A Holokauszt Emlékközpont nevében Lengyel Levente szólt az emlékezőkhöz.

Krauth Vera építész, designer - Az emlékhely alkotója

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték az emlékezés köveit.

Az emlékhely létrehozására vonatkozó javaslatot Soproni Tamás, Terézváros polgármestere terjesztette elő, amelyet a Terézvárosi Önkormányzat képviselő-testülete egyhangú szavazással fogadott el.

Fotó: Ritter Doron / Mazsihisz

Zucker-Kertész Lilla