Tudósítás a Magyar Zsidó Kongresszusról

2009. Június 16. / 11:31


Tudósítás a Magyar Zsidó Kongresszusról

Gál / Forrás: Új Élet


Feldmájer Péter üdvözölte a résztvevőket, majd javaslatot tett a bizottságok tagjainak paritásos, azaz egyenlő-egyező arányban való megválasztására.



(Emlékeztetőül: a 2009. februári ülésszakon elfogadták a Bizottságok működéséről szóló szabályzat, melynek értelmében bármelyik regisztrált szervezet jogosult jelöltet állítani valamennyi bizottságba.) Ugyanakkor kitért arra is, hogy egyazon személy nem szerepelhet hitközségi és nem hitközségi listán is. A javaslatokat a résztvevők egyöntetűen helybenhagyták.

A május 24-i ülésszakot a Kongresszus alelnöke, Horovitz Tamás (Debrecen) vezette. Szólt az elmúlt időszakban történtekről, majd felolvasta a bizottságokba jelöltek nevét, ezzel kapcsolatosan egy lemondás (Deutsch László főrabbi), valamint egy új név (Singer Bori) rögzítésére is sor került.

Kirschner Péter
(Mazsike) felszólalásában még a szavazás megkezdése előtt elmondta: aktív közéleti szerepet fognak betölteni a bizottsági tagok, feladatuk közé tartozik majd az is, hogy minél színesebb és élhetőbb közéletet teremtve, hallattassanak magukról, ugyanakkor sok múlik rajtuk a Kongresszus hatékonysága szempontjából is.

Közérdeklődésre számot tartó és különösképpen fontos napirendi pontról is tárgyaltak, mégpedig az utóbbi időben egyre erőteljesebb zsidóellenes áramlatok elleni hatékony fellépés kérdéséről.

Hozzászólások, javaslatok hangzottak el, például Moczó Kálmánnétól, ő egy zsidó fiatalokból álló önvédelmi csoport létrehozásának lehetőségét vetette fel, úgy ítélve meg a mai állapotot, hogy egyéb védelemre nem igazán számíthat a magyarországi zsidóság.

Rosenfeld Dániel
(Magyar Zsidó Szabadságharcosokért Emlékbizottság Egyesület) az áprilisi várbéli esemény kapcsán írt levelüket olvasta fel, valamint az eddig beérkezett reflexiókról adott tájékoztatást.

Lebovits Imre (Muszoe) a kormány intézkedéseiről szóló összefoglaló készítését és annak az EU és az ENSZ részére történő eljuttatását javasolta. Ugyanakkor hangsúlyozta egy úgynevezett támogató gyűrű kiépítését a zsidóság érdekében mindig is kiálló nem zsidó szimpatizánsok köréből.

Szigeti András (Bné Brit) két példát említve elmondta: tiltakozhatunk, tehetünk javaslatokat, de nem a mi feladatunk megvédeni magunkat.

A Barankovics Izraelita Műhely egyik küldötte közölte, ők már kiadtak egy „elítélő nyilatkozatot”.

Dr. Langermann István
szerint a Mazsihisz megfelel az elvárásoknak, állami részről nem kapunk segítséget. Heller Ágnes megállapítását idézte, miszerint az Európai Unió esetleges beavatkozására sem várhatunk. Lehetőségként említette az identitás, az összetartozás erejét hangsúlyozni.

Erdélyi Miklós (Hódmezővásárhely) az antiszemitizmust, a zsidóellenességet a „buták szocializációjának” aposztrofálva úgy vélte, egy társadalmi jelenség ellen a társadalomnak kell felvenni a küzdelmet. Marginalizálni kell az antiszemitizmust, tette hozzá. A zsidó szervezetek egyet nem értése esetén mit várhatunk el a társadalomtól? Kiemelte egyebek mellett: a kormánynak évekkel ezelőtt kellett volna hatékonyan fellépni a jelenségek ellen, de ez már nem várható el. Beszélt a párizsi békeszerződés vonatkozó bejegyzéseiről, és helyesnek ítélte, hogy tényszerű adatokkal kell megkeresni az EU-t és az ENSZ-t. A nemzeti közvélemény segíthet a törvénymódosítások elfogadásában.

Feldmájer Péter
összefoglalta és megválaszolta az eddig elhangzott véleményeket, javaslatokat. Elmondta azt is, hogy nemzetközi mintát követve, jogorvoslati szándékkal a közeljövőben létre kívánnak hozni egy olyan, néhány fős csoportot, ahol bejelenthetőek lesznek a zsidóságot ért – egyelőre törvényben nem szankcionált – különféle atrocitások. Az elnök említést tett egy korábbi nemzetközi konferenciáról, ahol az antiszemitizmus ellen komoly fellépés lehetőségei fogalmazódtak meg. Magyarországon a jelenleg érvényben lévő alkotmányos keretek között nehéz lépni – tette hozzá –, meg kell győzni a parlamenti pártokat és a képviselőket, hogy fogadják el a már több ízben kezdeményezett alkotmánymódosítást.

A kongresszus folytatta munkáját, és Suchman Tamás parlamenti képviselő lépett a mikrofonhoz. Kilátásba helyezte egy nemzetközi konferencia összehívását, ahol mások mellett Ausztria, Német- és Olaszország legmagasabb közjogi méltósága beszélhet arról a náluk már működő törvényről, amely hazánkban késlekedik. Suchman javasolta: mielőbb a teljes magyar értelmiséghez kell fordulni, összefogást kezdeményezni, mert – véleménye szerint – erre, a választást követően már nem biztos, hogy lenne lehetőség.

Megtörtént a szavazás, az eredmények kihirdetéséig, a számlálás ideje alatt tovább folytatódott a kongresszus munkája.

Szabó György (Barankovics Izraelita Műhely) Suchman felszólalására reagálva alaptalannak ítélte a vádaskodását, tisztázandó gondolatokat vetett fel.

Grosz Andor professzor (Kecskeméti Zsidó Hitközség) az előtte felszólaló politikai felhangtól sem mentes megnyilvánulásra reagálva emlékeztette a szónokokat a közelgő sávuot ünnepére, arra, hogy a Tóra zsidó emberként köti össze őket. Megjegyezte, hogy a szélsőjobboldali hangoskodók a zsidókat pártoktól függetlenül „egy vonattal egy helyre kívánnák”. A szónok beszélt annak fontosságáról, hogy mi az, ami összeköt bennünket, és hogyan lehet felvenni a harcot az antiszemitizmussal: nem várva, hogy pártok legyenek a harcos szószólóink, mi hallassuk szavunkat.

Hollai Máté (Kosher Power) az identitásépítésre, a zsidóság egészére való támaszkodásra hívta fel a figyelmet. Elmondta, a magyarországi zsidóságnak joga követelni például a holokauszt valóságát megkérdőjelezők büntethetőségét, s kiállásra bíztatott. Zsidó nagyjainkat megismertetni az antiszemitákkal, tudják meg azt, hogy mit tettek elődeink ezért az országért, nem szégyellni zsidóságunkat, arra büszkének lenni, s mindenképpen keresztülvinni a büntethetőséget – javasolta Hollander Máté.

Kirschner Péter (Mazsike) javasolta, hogy a figyelmet megfelelően erős zsidó öntudattal hívjuk fel, a Kongresszus elnöke egy néhány fős delegációt bízzon meg azzal, hogy személyesen keressék fel a történelmi egyházakat, s próbálják meg színvallásra, közös fellépésre bírni őket. Ugyanakkor –tette hozzá – fogalmazódjék meg nyílt levél, kérdés, figyelem felkeltés az EU-s képviseletért induló pártokhoz.

Rosenfeld Dániel személyes atrocitását elevenítette fel, a garázdaságra esetenként erőszakot javasolt, ugyanakkor kiemelte, a zsidó kultúra-a zene segíthet a kialakult szemléletet megváltoztatni. Bejelentette, ha nem is hivatalosnak tekinthetően, éhségsztrájkot folytat, amennyiben nem valósul meg a törvénymódosítás.

Suchman Tamás a mikrofonhoz lépve elmondta, nem tagadja meg nézeteit, fenntartja mindazt, amit elmondott, de elnézést fog kérni a jelenlegi ellenzéktől, amennyiben minden tagja aláírja, megszavazza a törvénymódosítást.

Szigeti András felszólalása szerint a „tiltástól” nem lesz jobb, de kérdés, mi legyen helyette? Mutassuk meg, mit tiszteljenek bennünk.

Ezután megtörtént a Magyar Zsidó Kongresszus antiszemitizmus elleni állásfoglalásának ismertetése:

Egyúttal megtörtént a megszámlált-összesített szavazatok nyilvánossá tétele a bizottságokba jelölt tagok névsorának felolvasása, s fentiek megszavaztatása is.

Ezt követően Bíró Antal (Oneg Sabbat Klub) kért szót, ismertette céljaikat, beszélt eddigi tevékenységükről, majd kérte, a Mazsihisz ne nyilatkozzon a zsidóság, a zsidó szervezetek nevében…

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató megszólíttatása okán válasszal élve emlékeztette az előtte szólót arra, hogy a Cionista Szövetség úgy a Mazsöktől, mint a Mazsihisztől megkapta a fenntartásukhoz szükséges, nem is csekély összeget, ellenben egy jó esetben 20-25 főt megmozgató klub nem alkalmas arra, hogy az ország zsidóságát képviselve nyilatkozzon.

Az MHZSE Hallássérültek nevében Takácsné Földi Zsuzsanna és Holló Mihályné kért, s kapott szót, beszéltek megalakulásukról, korábbi tisztségviselőikről, arról, hogyan élik meg ünnepeinket, milyen rendezvényeket szerveznek. Fontosnak ítélték meg, hogy folyamatos kapcsolatot tarthassanak más zsidó szervezetekkel is. Ugyanakkor Hollóné beszélt a költséges, vagy egyáltalán nem támogatott gyógyászati segédeszközökről, fontos patikaszerekről is.

Az utolsó hozzászóló meghallgatása után Feldmájer Péter az 5769. évi Magyar Zsidó Kongresszust befejezettnek nyilvánította és tájékoztatást adott az 5770. évi kongresszus első ülésének várható időpontjáról.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek