9. Mátot 30,2–32

Mózes negyedik könyve
héber és angol nyelven itt olvasható

Num 30,2 És szólt Mózes Izráel fiai törzseinek fejeihez, mondván: Ez az, amit megparancsolt az Örökkévaló.

Num 30,3 Ha valaki fogadalmat tesz az Örökkévalónak, vagy esküt esküszik, hogy kötelezettséget vesz lelkére, meg ne szegje szavát; aszerint cselekedjék, ami kijön a szájából.

Num 30,4 És ha egy asszony tesz fogadalmat az Örökkévalónak, vagy kötelezettséget vállal atyja házában leánykorában,

Num 30,5 és atyja meghallja a fogadalmat vagy kötelezettséget, melyet magára vállalt, és atyja nem szól hozzá semmit, akkor érvényes minden fogadalma és érvényes minden kötelezettség, amit vállalt.

Num 30,6 De ha atyja megtiltja neki, amely napon meghallja, semmiféle fogadalma vagy kötelezettsége, amelyet lelkére vett, nem érvényes; s az Örökkévaló megbocsát neki, mert atyja megtiltja neki.

Num 30,7 És ha férjhez megy és fogadalmai rajta vannak vagy ajkának kijelentése, mellyel kötelezte magát,

Num 30,8 és a férje meghallja és hallgat hozzá, amely napon hallja, akkor érvényesek fogadalmai és kötelezettségei, melyeket magára vállalt.

Num 30,9 Ha azonban a férje, amely napon meghallja, megtiltja neki, akkor fölbontotta fogadalmát, mely rajta van, vagy ajkának kijelentését, mellyel kötelezte magát és az Örökkévaló megbocsát neki.

Num 30,10 De özvegy, vagy elvált asszony fogadalma és minden, amivel kötelezte lelkét, maradjon érvényben.

Num 30,11 És ha férje házában tett fogadalmat, vagy esküvel vállalt magára kötelezettséget,

Num 30,12 és férje meghallja és hallgat és nem tiltotta meg neki: akkor állanak mind a fogadalmai és minden kötelezettség, melyet magára vállalt, álljon.

Num 30,13 Ha azonban férje fölbontja azokat, amely napon meghallja, akkor bármi jött ki ajkán, akár fogadalmai, akár lelkének kötelezettsége, ne álljon, férje fölbontotta azokat és az Örökkévaló megbocsát neki.

Num 30,14 Minden fogadalmat és minden kötelező esküt, amely a lelket sanyargatja, férje megerősíthet és férje felbonthat.

Num 30,15 De ha férje hallgat hozzá napról napra, akkor megerősíti minden fogadalmát vagy minden kötelezettségét, melyek rajta vannak; megerősítette azokat, mert hallgatott, amely napon meghallotta.

Num 30,16 De ha fölbontja azokat, miután meghallotta, ő viselje a bűnét

.Num 30,17 Ezek a törvények, melyeket megparancsolt az Örökkévaló Mózesnek férje és feleség között, atya és leánya között leánykorában, atyja házában.

Num 31.Num 31,1 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 31,2 Állj bosszút Izráel fiaiért a midjánitákon, azután betérsz majd népeidhez.

Num 31,3 És szólt Mózes a néphez, mondván: fegyverezzetek fel magatok közül férfiakat a hadra, hogy menjenek Midján ellen, hogy végrehajtsák az Örökkévaló bosszúját Midjánon.

Num 31,4 Ezret-ezret mindegyik törzsből, Izráel minden törzséből küldjetek a háborúba.

Num 31,5 És átadattak Izráel ezrei közül ezren mindegyik törzsből: tizenkétezer, hadra fölfegyverkezve.

Num 31,6 És Mózes elküldte őket, ezret törzsenként a hadba; őket és Pinhászt, Eleázár papnak a fiát a hadba és a szent edények és a harsogó trombiták a kezében.

Num 31,7 És hadba vonultak Midján ellen, amint megparancsolta az Úr Mózesnek és megöltek minden férfit.

Num 31,8 És megölték Midján királyait a többi megöltekkel: Evit, Rekemet, Cúrt, Húrt és Rebát, Midján öt királyát s Bileámot, Beór fiát megölték karddal.

Num 31,9 És Izráel fiai fogva vitték Midján nőit, gyermekeiket és minden barmukat és minden nyájukat az egész vagyonukat zsákmányul vitték.

Num 31,10 És minden városukat, amelyben laktak és minden telepüket fölégették tűzzel.

Num 31,11És elvitték az egész zsákmányt és az egész ragadmányt, embert és barmot.

Num 31,12És elhozták a foglyokat, a ragadmányt és a zsákmányt Mózeshez és Eleázár paphoz és Izráel fiai egész községéhez a táborba, Móáb síkságaira, amelyek Jerihóval szemben, a Jordánon innen vannak.

Num 31,13És kimentek elébük Mózes, Eleázár a pap és a község fejedelmei mind a táboron kívülre.

Num 31,14 És Mózes haragudott a hadsereg vezéreire, az ezrek tisztjeire és a százak tisztjeire, akik megjöttek a háborúból.

Num 31,15 És mondta nekik Mózes: Életben hagytatok-e minden nőt?

Num 31,16 Íme, ők voltak okai, hogy Izráel fiai Bileám szavára hűtlenséget követtek el az Örökkévaló ellen a Peór dolgában és azért volt a csapás az Örökkévaló községében.

Num 31,17 Most tehát öljetek meg minden fiút a gyermekek közt és minden nőt, aki megismert férfiút vele hálás által, öljetek meg;

Num 31,18 és minden leánygyermeket, aki nem ismert férfivel hálást, hagyjatok életben magatok számára.

Num 31,19 És ti táborozzatok a táboron kívül hét napon át; mindenki, aki megölt egy személyt és mindenki, aki érintett megöltet, tisztálkodjatok a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok.

Num 31,20 És minden ruhát, mindent, ami bőrből készült és minden kecskeszőrből készültet és minden faedényt tisztítsatok meg.

Num 31,21És Eleázár, a pap, mondta a sereg embereinek, akik a háborúba mentek: Ez a tannak törvénye, amelyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek:

Num 31,22 Az aranyat, az ezüstöt, a rezet, a vasat, az ónt, az ólmot,

Num 31,23 minden tárgyat, ami átmegy a tűzön, vigyétek át a tűzön és tiszta lesz, csakhogy tisztító vízzel tisztíttassék meg; és mindent, ami nem megy át a tűzön, vigyetek át a vizen.

Num 31,24 És mossátok meg ruháitokat a hetedik napon és tiszták lesztek; és azután bejöhettek a táborba.

Num 31,25 És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

Num 31,26 Vedd föl a szedett zsákmány összegét, embert és állatot, te és Eleázár, a pap és a község atyai házának fejei,

Num 31,27 És oszd a zsákmányt két részre a harcosok között, akik kivonultak a hadba és az egész község között.

Num 31,28 És végy te adórészt az Örökkévalónak a harcosoktól, akik kivonultak a hadba; egyet ötszázból, emberből, marhából, szamárból és juhféléből.

Num 31,29 Az ő felerészükből vegyétek és adjad Eleázárnak, a papnak, mint az Örökkévaló adományát.

Num 31,30 És Izráel fiainak felerészéből végy egyet az ötvenből, emberből, marhából, szamárból és juhféléből, mindenféle baromból és add azokat a levitáknak, akik végzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét.

Num 31,31 És Mózes és Eleázár, a pap, úgy cselekedett, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Num 31,32 A zsákmány volt a prédán felül, amit a had népe ejtett, hatszázhetvenötezer juh;

Num 31,33 és hetvenkétezer marha,

Num 31,34 és hatvanegyezer szamár;

Num 31,35 és emberi lélek a nőkből, akik nem ismertek férfivel hálást, mind a lélek: harminckétezer.

Num 31,36 Volt tehát a fele azoknak a része, akik kivonultak a hadba: háromszázharminchétezer és ötszáz juh;

Num 31,37 és az Örökkévaló adórésze volt a juhokból hatszázhetvenöt.

Num 31,38 És marha volt harminchatezer, belőlük az Örökkévaló adórésze: hetvenkettő.

Num 31,39 És szamár volt harmincezer és ötszáz, belőlük az Örökkévaló adórésze: hatvanegy.

Num 31,40 És emberi lélek volt tizenhatezer, belőlük az Örökkévaló adórésze: harminckét lélek.

Num 31,41 És odaadta Mózes az Örökkévaló adományának adórészét Eleázárnak, a papnak, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Num 31,42 És Izráel fiainak felerészéből, melyet Mózes elkülönített az emberekétől, akik hadba mentek,

Num 31,43 a községnek felerésze volt háromszázharminchétezer és ötszáz juh,

Num 31,44 és harminchatezer marha;

Num 31,45 és harmincezer és ötszáz szamár;

Num 31,46 és tizenhatezer emberi lélek.

Num 31,47 És elvett Mózes Izráel fiainak felerészéből is, egyet ötvenből, emberből és baromból és odaadta azokat a levitáknak, akik végzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét, amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Num 31,48 És odaléptek Mózeshez a sereg ezreinek vezérei, az ezrek tisztjei s a százak tisztjei,

Num 31,49 és szóltak Mózeshez: Szolgáid megszámlálták a harcosokat, akik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülünk senki.

Num 31,50 És elhoztuk az Örökkévaló áldozatát, amit kiki talált, aranyedényt, karkötőt és karperecet, gyűrűt, fülbevalót és ékszert, hogy engesztelést szerezzünk lelkünkért az Örökkévaló színe előtt.

Num 31,51 És elvette tőlük Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat, mindenféle művészi tárgyat.

Num 31,52 És az adomány összes aranya, melyet áldoztak az Örökkévalónak, volt tizenhatezer és hétszázötven sekel, az ezrek tisztjeitől és a százak tisztjeitől.

Num 31,53 A sereg emberei zsákmányoltak, kiki magának.

Num 31,54 És elvette Mózes és Eleázár, a pap, az aranyat az ezrek és százak tisztjeitől és bevitték a találkozás sátrába emlékül Izráel fiai számára az Örökkévaló színe előtt.

Num 32.Num 32,1 Sok jószága volt Reúbén fiainak és Gád fiainak igen sok és midőn látták Jáezér országát és Gileád országát, íme, ez a hely jószágnak való hely.

Num 32,2 Gád fiai és Reúbén fiai mentek és szóltak Mózeshez és Eleázár paphoz és a község fejedelmeihez, mondván:

Num 32,3 Atárót, Dibón, Jáezér, Nimra, Hesbón és Eleálé, Szebám és Nébó és Beón,

Num 32,4 az ország, amelyet az Örökkévaló levert Izráel községe előtt, jószágnak való föld és szolgáidnak van jószáguk.

Num 32,5 És mondták: Ha kegyet találunk szemedben, adják ezt az országot szolgáidnak birtokul, ne vezess át bennünket a Jordánon.

Num 32,6 És Mózes mondta Gád fiainak és Reúbén fiainak: Vajjon testvéreitek elmenjenek-e a háborúba és ti itt maradnátok?

Num 32,7 Miért térítenétek el Izráel fiainak szívét, hogy ne menjenek be az országba, melyet az Örökkévaló nekik adott?

Num 32,8 Így cselekedtek atyáitok, mikor elküldtem őket Kádés Barnéából, hogy megnézzék az országot.

Num 32,9 Fölmentek Eskól völgyéig, megnézték az országot és eltérítették Izráel fiainak szívét, hogy ne menjenek be az országba, melyet az Örökkévaló adott nekik.

Num 32,10 És akkor föllobbant az Örökkévaló haragja azon a napon és megesküdött, mondván:

Num 32,11 Bizony, nem fogják látni e férfiak, akik feljöttek Egyiptomból, húsz évestől fölfelé azt a földet, amelyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mert nem követtek teljesen engem.

Num 32,12 Kivéve Kálébet, Jefunne fiát, a kenizit és Józsuát, Nún fiát, mert ők teljesen követték az Örökkévalót.

Num 32,13 És fellobbant az Örökkévaló haragja Izráel ellen és bujdostatta őket a sivatagban negyven évig, míg el nem pusztult az egész nemzedék, amely azt tette, ami rossz az Örökkévaló szemében.

Num 32,14 És íme, ti feltámadtok atyáitok helyett, vétkes emberek fajzata, hogy növeljétek még az Örökkévaló föllobbant haragját Izráel ellen.

Num 32,15 Mert ha elfordultok tőle, meghagyja őket még továbbra a sivatagban és az egész nép vesztét okoznátok.

Num 32,16 És ők közelebb léptek hozzá és mondták: Juhaklokat építünk majd itt jószágunknak és városokat gyermekeinknek;

Num 32,17 mi pedig fegyveresen vonulunk sietve Izráel fiai előtt, amíg el nem vittük őket helyükre; addig maradjanak gyermekeink a megerősített városokban az ország lakosai miatt.

Num 32,18 Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapták Izráel fiai kiki a maga birtokát.

Num 32,19 Mert mi nem kapunk ővelük birtokot a Jordán túlsó területén, mert megkaptuk birtokunkat a Jordánon innen kelet felé.

Num 32,20 És szólt hozzájuk Mózes: Ha megteszitek ezt a dolgot, ha fegyveresen mentek az Örökkévaló előtt harcba,

Num 32,21 és közületek minden fegyveres átmegy a Jordánon az Örökkévaló előtt, amíg el nem űzi ellenségeit maga elől,

Num 32,22 és ha majd meghódíttatik az ország az Örökkévaló előtt, azután tértek vissza: akkor vétek nélkül lesztek az Örökkévalóval és Izráellel szemben és akkor tietek lesz az az ország birtoka az Örökkévaló színe előtt.

Num 32,23 De ha nem így tesztek, íme vétkeztetek az Örökkévaló ellen és felismeritek, hogy vétketek ért utól benneteket.

Num 32,24 Építsetek magatoknak városokat gyermekeitek számára, és aklokat juhaitok számára, de ami kijön szájatokból, tegyétek meg.

Num 32,25 És szóltak Gád fiai és Reúbén fiai Mózeshez, mondván: Szolgáid úgy fognak cselekedni, amint uram parancsolja:

Num 32,26 gyermekeink, feleségeink, jószágunk és minden barmunk legyenek ott Gileád városaiban;

Num 32,27 de szolgáid átvonulnak, minden hadba való fegyveres a harcba az Örökkévaló előtt, amint uram mondja.

Num 32,28 És Mózes parancsot adott rájuk nézve Eleázár papnak és Józsuának, Nún fiának. És a törzsek családfejeinek Izráel fiai között.

Num 32,29 És mondta nekik Mózes: Ha Gád fiai és Reúbén fiai átmennek veletek a Jordánon, minden fegyveres a háborúba az Örökkévaló előtt és ha majd meghódíttatik az ország előttetek, akkor adjátok nekik Gileád országát birtokul.

Num 32,30 De ha nem mennek át veletek fegyveresen, akkor kapjanak birtokot köztetek Kanaán országában.

Num 32,31 És Gád fiai és Reúbén fiai feleltek, mondván: Amint az Örökkévaló szólt szolgáidhoz, akképpen fogunk cselekedni.

Num 32,32 Mi átmegyünk fegyveresen az Örökkévaló előtt Kanaán országába és a mi örök birtokunk itt lesz a Jordánon innen.

Num 32,33 És adta nekik Mózes, Gád fiainak és Reúbén fiainak és Menasse, József fia féltörzsének Szihónnak, az Emóri királyának birodalmát és Ógnak, Básán királyának birodalmát, az országot városai szerint határaikkal együtt és az ország városait köröskörül.

Num 32,34 És fölépítették Gád fiai Dibónt és Atárótot és Aróért;

Num 32,35 Atrót-Sófánt, Jáezért és Jogbehát;

Num 32,36 Bét-Nimrát és Bét-Háránt, megerősített városokat és juhaklokat,

Num 32,37 És Reúbén fiai fölépítették Hesbónt és Eleálét és Kirjátájimot;

Num 32,38 Nebót, Báal-Meónt megváltoztatott névvel és Szibmát, és nevet adtak a városoknak, melyeket építettek.

Num 32,39 És elmentek Mákir, Menasse fiának fiai Gileádba és elfoglalták.

Num 32,40 És Mózes Gileádot Mákirnak, Menassé fiának adta és ő lakott benne.

Num 32,41 És Jáir, Menasse fia elment és elfoglalta falvaikat és elnevezte azokat Jáir falvainak.

Num 32,42 És Nóbah ment és elfoglalta Kenátot és többi leányvárosait és elnevezte Nóbahnak a maga nevéről.