Egyiptom már mögöttünk van, mégsem vagyunk szabadok – a Tóra szerint. A
szabadság ugyanis nem a külső nyomás elmaradását, hanem elsősorban belső
harmóniánk megtalálását jelenti.
A Tóra szomorú elbeszélése a kémek története. A 12 törzs felderítői
közül 10 azt mondja, a föld, amelyet az Örökkévaló megígért nekünk, kiváló, de
bevehetetlen. Ne vállaljuk fel a konfliktust, ne harcoljunk, egyszerűbb
valahogy megúszni… saját életünket. Nem vállalni az élettel járó
elkerülhetetlen kockázatot és elfogadni rossz kompromisszumokat. Közben persze
érezzük, igazából nem vagyunk szabadok. Nincs ugyan felelősség, de nincs esély
sem. Nincsenek saját döntések, csak külső kényszerek.
A Tóra kémei úgy gondolkodnak, mintha még mindig rabságban, Egyiptomban
lennének. Akinek nincs hite önmagában, sem a közösségében, az nem lehet szabad.
Akinek nincs törvénye, tanítása, aki nem hisz a Tórában, az sem.
Aki úgy érzi, hogy a kormány, az ellenzék, a nyugati hatalmak, a keleti
fenyegetés miatt reménytelen az élete, jó eséllyel csak hárítja a szembenézést
saját, személyes gondjaival. Könnyebb mindent a külső Egyiptomra fogni, mint saját
belső problémáinkkal szembenézni. Önmagunkká lenni. Mert minden katasztrófa
akkor is szembesít felelősségünkkel, ha meghalad bennünket. Rengeteg minden
van, ami ellen nem tehetünk semmit, de rengetegen vannak, akikért igen. A mi
korosztályunk ma a menekülteket segíti egy általunk kezelhetetlen háborús katasztrófa
közepette. Akkor van módunk bekukkantani az Ígéret Földjére, ha nem él bennünk az
egyiptomi szolgasors szelleme.
A Hágádá bevezetője azt mondja: „aki éhes, jöjjön és egyen, töltse
együtt velünk a nélkülöző Peszách ünnepét”. Az írás szerint szabad emberré kell
válnunk, amit úgy tudunk megtenni, ha adunk másoknak valamit – élelmet,
gondoskodást, vagy szeretetet. Két covidos
év után, végre együtt széderezünk. Nyissuk meg a házainkat, szóljunk azoknak,
akiknek otthonában harcok dúlnak, akik bármilyen okból egyedül vannak, s
higgyünk abban, hogy a szabadság hagyománya közösséget teremt.
A széder este különleges „színháza” arra készít fel bennünket, hogy a
szabadság hagyományát tiszteljük és azt osszuk meg másokkal. Hiszen valójában
mi vagyunk azok, akiknek ki kell jönnünk a szolgaság házából, kinek-kinek a
maga Egyiptomából.
A szerző a Magyarországi Zsidó Hitközségek Sövetsége (Mazsihisz) elnöke.
Idén április 15-én (péntek) este köszönt ránk Pészach ünnepe, amely április 23-án (szombat) este ér véget. Az első széderestét április 15-én este, a másodikat április 16-án este üljük.