Ebből is jó születik majd: legyen felszabadító Pészachunk
idén

2020. Április 08. / 09:54


Ebből is jó születik majd: legyen felszabadító Pészachunk idén

Ma este beköszönt Pészach ünnepe

A zsidó év körforgása tulajdonképpen egy alternatív idő a mindennapok idejéhez képest. A mindennapi élet a lassú elmúlás világa, telik velünk, amíg kiszabatott. Az ünnepek világa örök állandóság, örök visszatérés, amely megérteti velünk, hogy látszólag előzmény és folytatás nélküli, egyszeri életünkkel egy nagy, minket végtelenül meghaladó történet szereplői vagyunk.

Minden évben kivonulunk Egyiptomból Pészachkor, minden évben bolyongunk és fázunk sivatagi sátrainkban a lombsátrak ünnepén (Szukkot) és minden évben találkozunk az Örökkévaló Istennel a Színáj hegyénél, hogy átadassék nekünk a törvény Sávuotkor. 

A szédereste tulajdonképpen bevezetés ebbe a világba, az örök jelenlét, állandóság, a földi örökkévalóság világába, ahol az idő nem céltalanul telik csak, hanem a megváltás felé tart, mindig távolabb Egyiptomtól, a Szolgaságtól, a Tóra térképét követve.

A három nagy biblia „zarándokünnep”, a Pészach, a Tóraadás és a Lombsátrak ünnepe együttes üzenete az értelmes emberi élet három alapvető feltételét foglalja össze: a Szukkot, amelynek során el kell hagynunk az otthonunkat, az otthon iránti igényt, mert, ahogy Tamási Áron Ábele mondja a regény leghíresebb sorában: azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon lehessünk benne.

A Pészach üzenete a szabadság, amely nélkül minden otthon legfeljebb biztonságos, védett börtön lehet. A szabadság először mindig otthontalanná, védtelenné tesz minket, ezért vágytak vissza a zsidók mindig a biztonságos szolgaság földjére, Egyiptomba. De szabadság nélkül nincs esélyünk rá, hogy a saját életünket éljük, elvégezzük azt, amiért ide küldtek bennünket.

Mert minden élet meg kell találja a célját, az értelmét, amely nélkül minden szabadság üres és kilátástalan: ezért kapta meg Izrael szabadulása után nem sokkal a Tórát, ezért ér véget a Pészachkor kezdődő időszak, az úgynevezett Ómer-számlálás a Törvényadás, az értelemadás ünnepével, Sávuottal. Otthon, szabadság, cél és értelem összekapcsolódik, az ember igazi otthona mindig a jövőben van, a feladatában, otthon van, mert tudja, mi dolga a földön arra az időre, amely adatott neki.

És ennyi elég is. A legtöbbünknek, akik ezeket a sorokat olvassuk, van otthonunk, van fedél a fejünk felett ezekben a nehéz és ijesztő időkben is. És lehet értelmesen élnünk bezárva is, mert soha nem volt talán még a ma élőknek ekkora szükségük egymás figyelmére. A világ, amelyikbe kimegyünk majd, nagyon más lesz, mint amilyenre emlékezünk és most kell felkészülnünk rá. Meg kell tanulnunk az egymásrautaltság leckéjét. Ha pedig van módunk értelmesen élni, szabadok vagyunk.

A széderasztalnál énekelt legnépszerűbb dalok egyike a Dájénu. Az Örökkévaló sok jót tett velünk, de nekünk már a töredéke is elég lett volna. Az Atyák bölcs mondásai szerint gazdag az, aki megelégszik azzal, ami jutott neki. A mi feladatunk most az, hogy elérjük ezt a belső szabadságot, kivonuljunk lelkünk Egyiptomából. Egy misnai bölcs, Náhum Ish Gámzú arról volt híres, hogy sosem veszítette el a derűjét. Minden szerencsétlenségre azt mondta: gám zu letová. Ez is jó lesz majd valamire, ebből is születik majd valami jó is.

Szülessen meg ebből a csapásból egy másik, szolidárisabb világ, vonuljunk át abba a világba mind.

Legyen felszabadító a Pészachunk. Gám zu letová!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek